Reklám. Része a mindennapoknak. Könyörtelenül begyűrűzik az életünkbe, akár akarjuk, akár nem. Bekúszik a postaládánkba, szembejön az utcán, harsog a rádióból és a televízióból, és kéretlenül betolakszik a képbe, miközben az Interneten szörfölünk. Mindenhol ott van. És egyre agresszívabb lesz…

Nyugaton már elterjedt egy újabb keletű módszer a reklámozásra, Magyarországon egyelőre gyéren alkalmazzák, de egyre népszerűbb: a gerillamarketing. Már a megnevezés is hátborzongató. A fogalom minden olyan reklámozási módot lefed, ami nem reklámfelületeken jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy még több kommunikációs csatornán keresztül fogjuk kapni a hirdetéseket, például sms-ben, e-mail-ben, vagy akár személyesen. Hogy egy konkrét példát említsek: nem olyan rég az egyik országos kereskedelmi rádió pénzosztó akciót szervezett, ami során egy idős hölgy 1000 forintos bankjegyeket osztogatott. Aki megőrizte ezt a pénzt, és hallgatta a rádióadót, nyerhetett. Vagy egy ismert mobiltelefon-gyártó cég példája: új felső kategóriás telefonját úgy vezette be, hogy csinos lányoknak adtak néhány promóciós darabot, hogy azt mutassák meg az ismerőseiknek a különböző fővárosi szórakozóhelyeken.

A gerillamarketing újszerű, szokatlan, legtöbbször meghökkentő módszereket alkalmaz üzenetei célba juttatására. Fő eszközei az ötletesség, az esztétikum és a humor, ami legtöbbször morbid, abszurd, vagy akár naturális. Nem baj, ha normaszegő, ha közízlést sértő, a lényeg, hogy figyelemfelkeltő legyen. Akár jó, akár rossz véleménnyel vannak az emberek az adott reklámról, beszélnek róla, így terjed az információ. A reklámozó cég nem is kívánhatna többet, hiszen a gerilla akciók módszereik révén igen költségkímélők, ugyanakkor a reklámkerülők tábora is hatékonyan elérhető velük. Legalábbis a véleménynyilvánítás szintjén. Ami azonban nem feltétlenül eredményezi azt, hogy az emberek valóban megveszik, használják az adott terméket.

- A gerillaakciók fogadtatása általában az újdonság erejével hat – mondta Szöllősi Gábor, marketing tanácsadó. Az embereknek tetszik, vagy meglepődnek, esetenként megbotránkoznak, de ez még nem jelenti azt, hogy vásárolni is fognak. Nem egy olyan kampány zajlott idén, amely papírforma szerint sikeres volt, gyakorlatilag azonban minimális eladást eredményezett. Beszéltek a termékről, szolgáltatásról, de nem vették meg. És, itt van a gerillamarketing legnagyobb hibája, amely megtéveszti a cégvezetőket, sokszor a marketingben dolgozókat is: az, hogy beszélnek valamiről, hogy ismerik a terméket, nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is veszik.

Akkor vajon mi gerjeszti az egyre több és egyre erőteljesebb reklámozást? A válasz egyszerű: mi magunk. És ezzel bezárult az ördögi kör. A cégek hatni akarnak ránk, így erősen stimuláló reklámokkal árasztanak el. Egy idő után hozzászokunk ehhez, és csaknem „immúnissá” válunk. Mi a következmény? Még agresszívabb reklámok, egyre sokkolóbb hatásokkal, amelyek már a magánéletünkre is kihathatnak, és aminek leginkább a felnövekvő generáció issza meg a levét. Mit tudunk tenni? Szinte semmit. Talán csak azt, hogy nem hagyjuk manipulálni magunkat, és továbbra sem vesszük meg azt, amire valójában semmi szükségünk.