Briski János 2007 óta dolgozik az Alapítványnál kosárfonóként, mint a népi kismesterségek oktatója. Nagy odafigyeléssel és türelemmel tanítja a kosárfonás technikáját, a fogyatékkal élőkkel együttműködve sok óvodás és iskolás gyermekkel ismertették meg a hagyományokat, a kosárfonó mesterséget. Nyitott személyiségének, empatikus képességének köszönhetően fejlesztő foglalkozás keretében irányítja a műhelyben dolgozók munkáját, és aktívan részt vesz az Alapítvány rendezvényein.

A 73 esztendős Briski Jánost – aki korábban a korrózióvédelemben és festőként dolgozott, majd leszázalékolták – nagy meglepetésként érte az elismerés, amire egyáltalán nem számított, de nagyon jóleső érzéssel tölti el. Több, mint 15 éve került az Alapítványhoz, amikor feleségével Tárnokról Százhalombattára költözött. Kettő lányuk és 2-2 lány, illetve fiú unokájuk van, egyik lányuk szintén Battára költözött két éve. Kertes házban lakott korábban, és mint elmondta, kissé unatkozott a battai panellakásban. Megtudta, hogy lehetőség lenne alapítványi munkát végezni, örömmel jelentkezett, és "ott ragadt". A kosárfonás mellett "mindenesként" is tevékenykedik az Alapítványnál, legyen szó például akár ásásról vagy betonozásról, karbantartásról. Maga sem gondolta volna, hogy ennyi időt tölt majd el ebben a vidám közösségben, amelyben nagyon jól érzi magát, szívesen bejárna hétvégente is. Számára öröm a munkavégzés, amely során mindig feltöltődik.

Vezér Mihály örömét fejezte ki, hogy ismét ellátogathatott az Alapítványhoz, ahol mindenkit megérint a falakból is áradó szeretetteljes közösségi légkör. Sok emlék idéződik fel, a többi között, hogy több mint két évtizede az Önkormányzat közbenjárásával sikerült a KÖVIZIG-el megállapodni, hogy adja alapítványi használatba a Gátőrházat. Sikerült otthonosan berendezni az ingatlant, amiben Szél Pál egykori településrészi képviselővel maga is igyekezett kivenni a részét – mondta el a polgármester. További sok sikert és jó egészséget kívánva gratulált Briski Jánosnak az elismeréshez, egyben a Szociális Munka Napja alkalmából köszönetet mondott az Alapítvány munkatársainak is áldozatos munkájukért.

A sajtónak szólt arról is, hogy nagy az országos lemaradás a szociális ellátás területén, pedig az igazi gazdasági jólét azokban az államokban – Észak-Európában – figyelhető meg tartósan, amelyekben a legmagasabb szintű a gondoskodás. Túl a haszonelvűségen ugyanis a gondoskodás, mint igazi emberi tulajdonság hiánya az egyéni, illetve a társadalmi lét elsivárosodásához vezet. Alapvető kötelesség az nehéz helyzetben lévők segítése, erre törekszik az Önkormányzat is. Nem minden pénz kérdése, a tevékeny önkéntesség, a személyes példamutatás hegyeket képes megmozgatni, amiben Százhalombatta jól áll. Ennek a szemléletnek köszönhetően a gyönyörű városi környezetben mindenki hasznos és boldog tagja lehet a közösségnek. Egy boldog társadalom hosszabb időn keresztül él, több gyermeket vállal, és a népességfogyást megállítva így biztosíthatja fennmaradását – fogalmazott Vezér Mihály.

Török Sándor a Szociális Munka Napja alkalmából emlékeztetett arra, hogy bár növekszik az igény, sajnálatos módon általános tendencia, hogy egyre kevesebben tevékenykednek ebben a szférában. Szerencsére Százhalombattán van kihez fordulniuk a rászorultaknak, amiért hálás köszönet jár a szociális dolgozóknak. Az Önkormányzat továbbra is igyekszik minden segítséget és támogatást megadni az ellátás biztosításához – tette hozzá. Felidézte az alapítványi működés Kipp-Kopp óvodai kezdetét, amit a jelenlegi épületben történt otthonteremtés követett, Baranyi Pálné, Erzsike alapító vezetésével. Cseh Kornélné, Éva is szívügyének tekintette az egye eredményesebben működő Alapítványt, csakúgy, mint a jelenlegi vezetés. Külön öröm, hogy Briski János kapta idén az elismerést, illetve az is, hogy a házban, a közösséggel együtt ünnepelve veheti át a díjat, ahogy ez két éve László Bandy estében is történt a Pro Urbe Százhalombatta elismerés átadásakor. Török Sándor gratulált a díjazottnak és a kollektívának is, a mindig mosolyogva, szívvel végezett munkához.

Baranyi Pálné, Erzsike alapító rendkívül megtisztelőnek nevezte, hogy munkatársuk kapta a díjat, ami egyben a csapatmunkában dolgozó egész közösség érdeme és dicsősége. Kiemelte, hogy Briski János nem csak a szakma kiváló ismerője, hanem tudása remek átadója is. Külön megtiszteltetés, hogy az elismerést elhozták, és a házban vehette át a díjazott – tette hozzá.

Czeczon Zsuzsa intézményvezető elmondta, hogy nagy izgalommal, szendvicsek és sütemények készítésével várták az ünnepi alkalmat. Briski Jánosról szólva nagyon fontos feladatnak nevezte, a kihalófélben lévő kosárfonás hagyományának tovább örökítését. Nagy alapossággal, gondoskodó gazdaként végzi munkáját; elsőként érkezik reggel a műhelybe, ahol mindent előkészít. Nagyon szeretik egymást a gyerekekkel, akik sokat tanulnak abból is, hogy próbál férfi viselkedési mintát mutatni nekik. Czeczon Zsuzsa szólt arról is, hogy az ismert nehézségek és a változó törvényi keretek ellenére biztosított az Alapítvány működése. Megpróbálnak olyan támogatókat találni, amelyek a gyártáshoz kedvezményesen alapanyagokat, vagy ingyenesen egyéb felhasználható adományokat tudnak adni. Nagyon jó a kapcsolat az Önkormányzattal, amely a finanszírozás mellett, árusítási lehetőségekkel, illetve a foglalkoztatottak által készített ajándékok rendelésével is segíti a tevékenységüket. Valóban vidám, nagy családot alkot az egész közösség; együtt nevetnek és olykor együtt sírnak – fogalmazott Czeczon Zsuzsa.