- Az előző finanszírozási ciklusban sorra újultak meg az országban a főterek, beleértve Százhalombattát is, holott a legtöbb helyen lettek volna sürgetőbb feladatok is.

- A köztérfelújítások mögötti elképzelés talán az, hogy az emberek fejében is elinduljon a változás, ha ugyanis "európaiabbá" válnak, azzal a társadalmat is változásokra ösztönzik. Az igényesen kialakított köztér találkozások színtere, serkentve a közösségben való gondolkodást, csökkentve az elidegenedést. A jövőben a témakörök szerinti fejlesztés helyett várhatóan a gazdaságossági szempontok lesznek a meghatározók az Unióban. Az előttünk álló költségvetési ciklusban az önkormányzatoknak, a kormányoknak úgy kell alakítaniuk a társadalmi együttműködés szabályait, hogy élénküljön a gazdaság, javuljon a foglalkoztatás.

 

- Mi volt a céljuk az elmúlt hetekben lezajlott területfejlesztési fórumoknak?

- A területfejlesztés a megyei önkormányzatok feladata. Az új költségvetési ciklus fejlesztési koncepcióinak előkészítése érdekében szervezték meg a tanácskozásokat. Céljuk, hogy elkészüljön a területfejlesztési koncepció megyénként, majd országosan, amely az Unióval való egyeztetés eszközrendszere lesz. A közigazgatás átalakításával a megyei önkormányzatok szinte legfontosabb feladata a területfejlesztés koordinációja lett. Az egyeztetések visszatérő témája, hogy miközben Budapest közelít a nyugat-európai szinthez, Pest megye – akár az ország többi területe – jelentősen elmarad attól. A fővárosban csökken, az agglomerációban nő a lakosságszám, és ezzel együtt romlik a GDP aránya. A megyében nincs a fővároshoz hasonló infrastruktúra, így megfelelően differenciált oktatás sem. A kiköltözők közül sokan, nap mint nap visszajárnak Budapestre. A megyében és országos szinten is hiányoznak a gyűrű jellegű utak. Az egyes területek eltérő irányokba fejlődtek, óriási a heterogenitás és a divergencia. A megyének is minden bizonnyal nagyobb teljesítményt kellene elérnie.

 

- Milyen egy jó területfejlesztési koncepció?

- A területfejlesztésben épp az instabilitásból, a hiány és a felesleg közötti feszültségből kell kialakítani a lehetőségeket. A területfejlesztési koncepciókban négy megközelítést kell integrálni. Elsősorban fontos, mit akarnak az emberek, mert egyéni boldogulásunk mindennek az alapja. Másodsorban, mit akar a közösség, a helyi társadalom és gazdaság, milyen a helyi kultúra. Harmadrészt milyen legyen a fizikai környezetben, a hely földrajzi adottságaiban az épített környezet, az infrastruktúra. Negyedik fontos tényező a tágabb környezet hatásainak optimális kihasználása. A tervezés folyamatában meg kell ismerni adottságainkat, meg kell határozni problémáinkat, fel kell ismerni lehetőségeinket és ezeket kell felhasználni a jövőkép kialakításában.

 

- A következő lényeges kérdés, honnan lesz forrás a megvalósításra.

- Nem lehet tétlenül várni a külső segítségre, ne higgyük, hogy csak uniós pénzből tudunk valamit tenni. Úgy kell alakítanunk a társadalmi együttműködés szabályait, hogy nagyobb mozgástérhez jussanak a gazdaság szereplői, mert a működő gazdaság hozza létre a munkahelyeket. Ha összehangoljuk a gazdasági szereplők tevékenységét, nagyobb lendületet kaphat a terület- és településfejlesztés. Jó példa erre Százhalombattán a főtér fejlesztésének harmadik üteme. Az önkormányzat a területet a fejlesztési stratégiában jelölte ki. A pályázat útján kiválasztott befektető egy gazdasági társaság, amely megépíti az új környezetet és működteti is azt saját kockázatára, miközben a földterület az önkormányzaté marad. Az önkormányzatoknak nem kell feltétlenül vállalkozniuk, de lehetőségeket kell biztosítaniuk. Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók munkahelyeket hozhatnak létre. Így lehet felemelkedést elérni.

 

- Elhangzott az érdi fórumon, hogy a településeknek meg kell fogalmazniuk az identitásukat. Ön hogyan határozná meg Százhalombattáét?

- A város identitását a lakói határozzák meg. Ide olyan emberek jöttek az ország különböző tájairól, akik eléggé bátrak, vállalkozó-szelleműek voltak. Megteremtették és elfogadták a városukat, nem tartják zavarónak a finomító látványát vagy az erőmű kéményeit, hiszen együtt élnek ezekkel. A jövő a több lábon állás. Az idegenforgalom, a szolgáltatások és más típusú gazdasági tevékenység felé is célszerű elmozdulni.

 

- Hogyan képzeli el a jövő Százhalombattáját?

- Százhalombatta élhető, fejlődőképes, nagy lehetőségekkel rendelkező város. A lehetőségeinket kihasználva növelni kell a gazdasági erejét, a munkahelyek számát, javítani kell az intézmények kihasználtságát és a közterületek színvonalát az itt élők boldogulása érdekében.

Vannak fejlesztési lehetőségeink a gazdasági teljesítmény növelésére, mint az ipari park vagy a Benta-földek, a volt TEHAG területe. Vannak fejleszthető zöldfelületeink a lakosság és az idegenforgalom számára, a Téglagyári-völgy, a Benta-part és a MOL felőli "városliget." Vannak fejleszthető lakóterületeink az építési előírások optimalizálásával és fejleszthető közterületeink a szétválasztott városrészek közötti kapcsolatok újraértelmezésével. Az Erőmű és a Finomító közötti magasfeszültségű légvezetékek városon kívülre helyezésével új lehetőségekkel bővülhet a városközpont. A ma beépíthetetlen védőterületek új kapcsolatot teremthetnek Dunafüred és a központ között. Dunafüred és az Óváros gyaloghíddal összeköthető a Csónakázó-tónál. Fejleszthető a vasút korszerűsítéshez kapcsolódva a Városkapu út, a Damjanich út egészen a kikötőig. Nagy idegenforgalmi fejlesztési lehetőség rejlik a halomsírok ligete, a Téglagyári-völgy, az Óváros, a Duna-part és a Matrica római kori erőd értékeiben.

 

- Mikorra valósulhatnak meg ezek a tervek?

- A településünk fejlődése, fejlesztése függ az ország, a megye és a környező települések szándékaitól és cselekedeteitől is. Fontos számunkra a vasútvonal korszerűsítése, az Észak-déli gyűrűirányú közúti kapcsolat létrehozása és egy új Duna-híd létesülése a város és a MOL között. A közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a város gazdasági erejének növekedése, intézményi ellátottsága tágítja a vonzáskörzetet. A településfejlesztési koncepciók megvalósulásához a mozgásteret a településrendezési tervek alakítják ki. A fejlesztés azután projektenként, vagyis telkenként, épületenként, kis lépésenként valósul meg. A megvalósítás a résztvevők erejét, szándékát, sikerét hordozza magában.

 

Helyi szinten elsősorban nem csak pénz, hanem jó szándék, jó elképzelés és összehangolt cselekvés kell a településfejlesztéshez.

 

- A megyei területfejlesztési egyeztetések november közepén véget értek. Mik a következő lépések? A Pest megyei közgyűlésnek lesz-e illetékessége a folytatásban, a döntésekben?

- Az egyeztetéseken elhangzottak segítik a megyei önkormányzatot a területfejlesztési koncepció összeállításában. Minden település – így Százhalombatta is – átadta érvényes településrendezési eszközeit a tervező csapatnak, segítve ezzel munkájukat. A megyei koncepció minden bizonnyal társadalmi vitákban válik majd véglegessé és épül be az országos fejlesztési elképzelésekbe.