A Bonis Bona Országos Tehetséggálán megjelent Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, beszédet mondott Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettese, majd Illés Boglárka ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkárral együtt átadták a "Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért" díjakat. Az EMMI 2013 óta, három kategóriában díjazza a pedagógusok és oktatók, illetve a civil szervezetek tehetséggondozó munkáját a Nemzeti Tehetség Program keretében.
Szigetvári József közel 35 éve dolgozik pedagógusként, számára soha nem volt kérdéses a pályaválasztás. Frissen végzett magyar- és történelem szakosként az érdi Gárdonyi Géza Általános iskolában helyezkedett el 1984-ben. Elmondása szerint a gyakorlati pedagógia csínját-bínját az akkori igazgató, Novoth Kálmán szárnyai alatt sajátította el, és az akkor tanultakat hasznosítja a mai napig. Pályakezdése évében megalakította a Forrás Néptáncegyüttest, amely 1985-ben települt át Százhalombattára. A kezdeti években egyedül, általános iskolai munkája mellett tanította a néptáncegyüttes nyolc-tíz gyerekcsoportját, és a hétvégék és a nyári "szünetek" is próbákkal, fellépésekkel, versenyekkel, táborokkal teltek. "Soha nem éltem úgy meg, hogy felkelek reggel és elmegyek dolgozni. A mai napig játszani megyek a gyerekeimmel."
1991-től a Barátság Művelődési Központ művelődésszervezőjeként kezdett tevékenykedni. "Nagyon rosszul esett, amikor iskolacsengőt hallottam, és tudtam, hogy az már nem nekem szól." A tanítás azonban továbbra is megmaradt az életében, sőt, központi helyet kapott: 1992-ben megalakult a százhalombattai Művészeti Iskola, ahonnan 2003-ban önálló intézményként vált ki a Pesovár Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola. A növendékek a néptánc elsajátítása mellett olyan készségekre, képességekre is szert tesznek, mint a szorgalom, az alázat, a tűréspontok növelése, amelyeknek későbbi életük folyamán is nagy hasznát veszik. "Néptáncosnak lenni egy életszakasz, embernek lenni viszont élethosszig tart."
Szigetvári József szakmai-művészeti irányítása mellett kezdődött el a Summerfest története 1994-ben, amely mára szerte az országban és "messzeföldön" is elismert nemzetközi folklórfesztivállá és népművészeti vásárrá nőtte ki magát.
A Bonis Bona-díj kapcsán Szigetvári kiemelte, hogy munkásságában "soha nem volt szó tudatos karrierépítésről." Tette a dolgát a tanítványokért. Megtett mindent, amit a növendékek, a néptáncegyüttes, a művészeti iskola vagy a fesztivál érdekében helyesnek gondolt, "a dolgok pedig egymás után, egymásból fakadtak". Az elismerés közös sikert és örömet jelent számára. Legfontosabbnak ma is azt tartja, hogy "repüljenek a madárkáink! Mindegy, milye irányba, de mindig felfelé és soha ne égjen meg a szárnyuk!"