A magyar irodalomoktatás helyzetéről tartott előadást Tamás Zsuzsa irodalmár, költő május 20-án a százhalombattai „Matrica” Múzeumban.
Az előadás A kőszívű ember fiaiból vett idézettel kezdődött, először az eredeti Jókai szöveget, majd Nógrádi Gergely egyszerűsítését hallhattuk a Klasszikusok újramesélve sorozatból. A különbség nemcsak a megfogalmazásban, hanem a terjedelemben is nagy volt: míg az eredeti idézet egy oldalas, az átirat csupán pár sor.
A Klasszikusok újramesélve Nógrádi Gábor ifjúsági regényíró és fia, Nógrádi Gergely nevéhez fűződik. Eddig megjelent részei például a Szent Péter esernyője, az Egri csillagok és A kőszívű ember fiai. De miért is van rá szükség? A fiatalok keveset olvasnak, de az előadó szerint nem lehet egy kalap alá venni azt, aki gyűlöli az olvasást, és azt, aki azokat a regényeket olvassa, amelyek érdeklik.
A Nemzeti Alaptanterv szerint a magyartanárokon múlik, hogy mit kérnek számon kötelező olvasmányként, de a tanárok nem vállalják a döntést, jó részük továbbra is a megszokott kötelező olvasmányokat adja fel.
Egy nyolcadikos vajmi keveset tud a Légy jó mindhalálig! című regény történelmi hátteréről, a korról, amelyben játszódik, így az ő szemszögéből a könyv főhőse egy „lúzer”. Ezzel szemben egy érettségiző jobban átérzi a történet lényegét és megérti Nyilas Misi alakját, vagyis a kötelező olvasmányok egy része nem az adott korcsoportnak való.
Alternatív lehetőség nincs, a probléma továbbra is fennáll, s többek közt ezért jelennek meg a butított történetek. Mire kellene lecserélni a kötelezőket? Egyes ötletek szerint a Harry Potter valamelyik kötetére. Egy tipikus bestseller viszont nem igen lehet érdemi része a tananyagnak, ahogy A gyűrűk ura sem, amit egy másik felvetésben javasoltak.
A költőnő véleménye szerint Jókait nem hetedikben kellene olvasni, hanem később, hiszen a nyelvezete nehéz, rengeteg német és latin szóval tűzdelt. Mindenekelőtt, felejtsük el a „kasztrált” könyvet, mert még hajlamosak lehetünk arra, hogy elhiggyük, hogy az eredetit olvassuk.
A battai olvasási szokások ellentmondani látszanak az országos statisztikáknak.
Az Alexandra könyvüzlet eladói szerint a fiatalok szívesen térnek be hozzájuk, és a kötelező olvasmányok is szépszerével fogynak, emellett a horror-, fantasy- és manga- (japán képregény) köteteket keresik szívesebben.
A Békés Könyvkereskedésben ritkán keresik a kötelező olvasmányokat a fiatalok, inkább a szülők veszik meg az utolsó pillanatokban. A fiatalok inkább ajándékba vesznek könyvet egymásnak, gyakran kérnek tanácsot, amit meg is fogadnak. Itt is inkább az érdeklődési körnek megfelelő szépirodalom fogy, mint Stephanie Meyer, vagy a divatból már kifutóban lévő szerzők, mint Brezina Thomas. A rövidítések és tömör összefoglalások a kötelezőkről nem annyira keresettek a boltokban, mert az internetről is le lehet tölteni azokat.
A könyvtárban az elmúlt tíz évben lényegesen nőtt a szépirodalom-kölcsönzés az ismeretterjesztő könyvekhez képest, ugyanakkor örvendetes, hogy míg egy hasonló méretű városban 300 bejegyzett olvasót tartanak számon, addig nálunk 900 fölött van ez a szám.
Mindebből úgy tűnik, hogy a battai fiatalok olvasnak. Még ha nem is csak azokat a könyveket, amelyeket az iskolában ajánlanak nekik.



