Hasztalan próbálkozik bárki azzal, hogy kiírja lakására, kerítésére: „Ügynökök, üzletkötők kíméljenek!”
Mindhiába írja postaládájára, hogy „Nem kérünk szórólapot!” Attól a vigéc becsenget, rosszabb esetben erélyesen veri az ajtót, és ölszám kerül reklámújság, szórólap a postaládákba. Éppen olyan eredménytelen felszólítás ez, mint amilyeneket a társkereső rovatban olvashatunk: „Kalandorok kíméljenek!”
Az ügynökök sem egyformák. Van, aki kifordul az ajtón az első elutasító szóra. Kellemetlenebb az erősködő típus, de veszélyesebb, aki furmányos módon próbálja elérni célját. Hogyan? A nyilvánvaló evidenciák és féligazságok elegyítésével. Így szedte rá egy miskolci vállalkozó túlságosan is energikus, fiatal üzletkötője városunk egyik közismert orvosának családtagját. V. Gábor a Hammer Árnyékolás- és biztonságtechnika megbízásából hevederzárakat ajánlott – mondjuk így – nem éppen a legtisztességesebb módon. Határozottan kijelentette, hogy a meglévő biztonsági zárakat le kell cserélni, mert azok nem törésbiztosak. Honnan, honnan nem, de tudott a társasház kora őszi lakógyűléséről, amelyen valóban elhangzott, hogy fel kellene újítani a társasház biztosítási szerződését. Várható, hogy a biztosító társaság a jövőben nem fogad el könnyen feltörhető zárakat a lakások bejárati ajtaján. A családtag jóhiszeműen azt hitte, a társasház rendelkezett így, és megrendelőt írt alá egy hevederzár felszerelésére 8.600 forintért, és négyezer forint előleget is átadott anyagköltségre. A megrendelő alján, szinte olvashatatlanul apró betűkkel az volt olvasható, hogy az előleg „egyben foglaló is, a szerződés elállta esetén vissza nem követelhető.” A munkából hazatérő orvos – vesszen a négyezer forint – visszamondta a megrendelést.
Megkeresésünkre Hammer György szabadkozott. Elmondta, távol áll tőlük az erőszakos fellépés, és megrovásban részesíti üzletkötőjét. Ígérte, írásban kér elnézést az érintett családtól.
Fazekas Csabához, a Társasházak Érdekvédelmi Egyesületének elnökéhez hasonló esetekről érkeztek visszajelzések városunk más lakóitól. Remélhetőleg nem mindenki hiszi el, amit az üzletkötő oly határozottan állít, és nem cserélteti le az egyébként biztonságos hevederzárát, ki tudja milyenre. Csak határozottan!
Az ügynökök sem egyformák. Van, aki kifordul az ajtón az első elutasító szóra. Kellemetlenebb az erősködő típus, de veszélyesebb, aki furmányos módon próbálja elérni célját. Hogyan? A nyilvánvaló evidenciák és féligazságok elegyítésével. Így szedte rá egy miskolci vállalkozó túlságosan is energikus, fiatal üzletkötője városunk egyik közismert orvosának családtagját. V. Gábor a Hammer Árnyékolás- és biztonságtechnika megbízásából hevederzárakat ajánlott – mondjuk így – nem éppen a legtisztességesebb módon. Határozottan kijelentette, hogy a meglévő biztonsági zárakat le kell cserélni, mert azok nem törésbiztosak. Honnan, honnan nem, de tudott a társasház kora őszi lakógyűléséről, amelyen valóban elhangzott, hogy fel kellene újítani a társasház biztosítási szerződését. Várható, hogy a biztosító társaság a jövőben nem fogad el könnyen feltörhető zárakat a lakások bejárati ajtaján. A családtag jóhiszeműen azt hitte, a társasház rendelkezett így, és megrendelőt írt alá egy hevederzár felszerelésére 8.600 forintért, és négyezer forint előleget is átadott anyagköltségre. A megrendelő alján, szinte olvashatatlanul apró betűkkel az volt olvasható, hogy az előleg „egyben foglaló is, a szerződés elállta esetén vissza nem követelhető.” A munkából hazatérő orvos – vesszen a négyezer forint – visszamondta a megrendelést.
Megkeresésünkre Hammer György szabadkozott. Elmondta, távol áll tőlük az erőszakos fellépés, és megrovásban részesíti üzletkötőjét. Ígérte, írásban kér elnézést az érintett családtól.
Fazekas Csabához, a Társasházak Érdekvédelmi Egyesületének elnökéhez hasonló esetekről érkeztek visszajelzések városunk más lakóitól. Remélhetőleg nem mindenki hiszi el, amit az üzletkötő oly határozottan állít, és nem cserélteti le az egyébként biztonságos hevederzárát, ki tudja milyenre. Csak határozottan!
