Úgy látszik, ez most a sláger. Akinek van fölösleges pénze, amelyet be szeretne fektetni, vesz egy mobil kutat. Na nem gémeset vagy kerekeset, hanem olyat, amelyiket bárhol le lehet tenni és onnan mérni az üzemanyagot. Nem is csodálkoznánk ezen, hiszen végső soron a vállalkozások korát éljük, van, aki látványpékségből túrós batyut árul, és van, aki mobil kútból üzemanyagot.
A furcsa az, hogy a leendő kútgazda kéz alatt próbál hozzájutni a töltőállomáshoz. Vándorárusokkal bocsátkozik tárgyalásokba, kietlen helyen – többnyire parkolókban – folytatja le üzleti megbeszéléseit, és még akkor sem fog gyanút, amikor a fizetésre kerül a sor. Nem érzi, hogy valami sántít, ha közel hárommillió forintot egy autóban kell átadnia az eladónak.
A károsult valószínűleg nem néz tévét és nem olvas újságot, mert különben hallott volna róla, hogy Százhalombatta kedvelt helyszíne a szénhidrogénekben utazó szélhámosoknak. Gyakran adnak randevút a Dunai Finomító bejáratánál lévő parkolóban leendő áldozataiknak, nyilván azért, mert úgy vélik, hogy már maga a helyszín is bizalmat ébreszt. Adtak már el ott benzint, gázolajat, az utóbbi időben pedig több mobil üzemanyagtöltő állomást is, a baj csak az, hogy az üzlet minden esetben véget ért a kifizetéssel, a szállítás soha nem következett be.
Lám, hiába intik újra meg újra óvatosságra az embereket a rend őrei: ne vegyünk aluljáróban, kapualjban aranygyűrűt, és óvakodjunk mindazoktól, akik bekopogtatnak hozzánk és szatyorból akarnak eladni nekünk márkásabbnál márkásabb termékeket. Ha már mindenképpen venni szeretnénk valamit, menjünk el az üzletbe. Lehet, hogy kicsit drágább lesz, mintha a vonaton vennénk, de az, hogy bármikor visszamehetünk és megtalálhatjuk az eladót, jelent némi garanciát.
Egyébként mobil töltőállomást hivatalosan is lehet vásárolni. Igaz, nem 2,7 millió forintért, mint a parkolóban, hanem 2,2 millió forint plusz áfás áron, ami összességében ötvenezer forinttal több, mint a kéz alatti ára. A kétféle üzlet között a legnagyobb különbség, hogy ezért a pénzért meg is kapjuk, amit megvettünk.
A károsult valószínűleg nem néz tévét és nem olvas újságot, mert különben hallott volna róla, hogy Százhalombatta kedvelt helyszíne a szénhidrogénekben utazó szélhámosoknak. Gyakran adnak randevút a Dunai Finomító bejáratánál lévő parkolóban leendő áldozataiknak, nyilván azért, mert úgy vélik, hogy már maga a helyszín is bizalmat ébreszt. Adtak már el ott benzint, gázolajat, az utóbbi időben pedig több mobil üzemanyagtöltő állomást is, a baj csak az, hogy az üzlet minden esetben véget ért a kifizetéssel, a szállítás soha nem következett be.
Lám, hiába intik újra meg újra óvatosságra az embereket a rend őrei: ne vegyünk aluljáróban, kapualjban aranygyűrűt, és óvakodjunk mindazoktól, akik bekopogtatnak hozzánk és szatyorból akarnak eladni nekünk márkásabbnál márkásabb termékeket. Ha már mindenképpen venni szeretnénk valamit, menjünk el az üzletbe. Lehet, hogy kicsit drágább lesz, mintha a vonaton vennénk, de az, hogy bármikor visszamehetünk és megtalálhatjuk az eladót, jelent némi garanciát.
Egyébként mobil töltőállomást hivatalosan is lehet vásárolni. Igaz, nem 2,7 millió forintért, mint a parkolóban, hanem 2,2 millió forint plusz áfás áron, ami összességében ötvenezer forinttal több, mint a kéz alatti ára. A kétféle üzlet között a legnagyobb különbség, hogy ezért a pénzért meg is kapjuk, amit megvettünk.
