Ez természetesen nem azt jelenti, hogy állataink nyugalma érdekében soha ne utazzunk sehova, ne lássunk világot – akad, aki ezt a megoldást választja, mondván, hogy kedvence nem viselné el a gazdi távollétét, ami persze enyhén szólva is túlzás, mert ahogyan a gyerek számára élmény egy nyári tábor, ugyanúgy a kutya vagy macska is örömmel fogad egy kis változatosságot.
Ma már annak sincs akadálya, hogy állatunk is velünk nyaraljon, hiszen egyre több szálloda biztosít erre lehetőséget – persze, jelentős felárért cserébe. Külföldre is magunkkal vihetjük kutyánkat és macskánkat, előtte át kell esniük egy orvosi vizsgálaton és meg kell kapniuk a szükséges oltásokat. Lehetőség tehát van a közös nyaralásra, más kérdés, hogy érdemes-e kitennünk magunkat és állatunkat a tortúrának. Előfordulhat ugyanis, hogy a szálloda állatbarát, a strand viszont nem, ezért vagy feláldozzuk magunkat és mi sem megyünk fürödni, vagy elmegyünk, a kutyát pedig bezárjuk a szállodába, ami se neki, se pedig nekünk nem öröm. Arról nem is beszélve, hogy ha az állat megbetegszik, idegenben nehezebben találunk megbízható orvost, illetve ha találunk, szívbe markolóan magas összeget kell otthagynunk a vizitért.

Megoldás lehet, ha nyaralásunk idejére találunk olyan rokont vagy ismerőst, akire a virágaink locsolása mellett állatainkat is rábízhatjuk. Érdemes persze leinformálni a jelentkezőt, mert nem mindenkit a segítő szándék vezérel. Egy házaspár például külföldi munkavállalása idejére ingyenesen átengedte lakását egy hölgynek, akinek cserébe csak a macskájukat kellett volna gondoznia. Hónapokkal később értesültek róla, hogy az illető az első héten elajándékozta a macskát, és csak nagy nehézségek árán sikerült visszaszerezniük az állatot.

Ozmitz Klára állatpanziójában mindenféle házi kedvencet el lehet helyezni. A kutyák és a macskák mellett bíztak már rá hörcsögöt, degut, tengerimalacot, papagájt is. Mint mondja, az ott eltöltött idő nem viseli meg az állatokat, minden bizonnyal kommunikálnak egymással, így nem hiszik azt, hogy végleg elszakítják őket gazdáiktól. A vendégek között akad természetesen összeférhetetlen is, amelyiket nem lehet összezárni a többiekkel, de ez ritkaságnak számít. Van, hogy csak néhány órára bíznak rá egy kedvencet, addig, amíg olyan vendégeket fogadnak, akik nem hívei a lakáson belüli állattartásnak, de az is előfordul, hogy hosszabb időre – a gazdi kórházi kezelése vagy külföldi kiküldetése idejére – költözik be a panzióba egy-egy négylábú vendég.

Nem kell tehát lemondanunk a nyaralásról pusztán azért, mert nincs kire bízni háziállatainkat, azt pedig végképp nem kell – sőt, nem is szabad – megtennünk, hogy sorsukra hagyjuk őket. Aki keres, talál is megoldást, olyat, amelyik mind az ember, mind pedig az állat számára kedvező.