A Régészeti Park csodás hely! Ide kirándult iskolánk alsó tagozata nemrég, egy szép tavaszi napon. Amikor beléptünk, kaptunk egy térképet, és elkezdődött a kaland. Nyolc állomás várt ránk. Az elsőnél a bronzkori ember ruházatával ismerkedtünk, aki bőrt, szőrmét, gyapjút és lenvásznat használt, de nem festette. Jó mulatság volt a különböző korok ruháinak a szétválogatása. Gere Laci bácsi szinte mindegyik ruhadarabhoz fűzött valami vicceset vagy elgondolkodtató véleményt. Például „futólag” megjegyezte, hogy „bizony-bizony ilyen piros sálat a fiatal római katonák (legionáriusok) hordtak, hogyha megsebesülnek, ne ijedjenek meg a vér látványától.”
Még egy érdekes köszönést is tanultunk tőle, ami úgy hangzott, mint valami titkos jelszó: „Héjjá-éjjá-éjjá-óóó!”
A második állomásnál Panka egy bronzkori házban várt ránk. Megfigyeltük, hogy a rekonstruált ház cölöpeit égetéssel tartósították, és a ház fala paticsfal. Miután megtaláltuk az elrejtett 6 növény képét, megtudtuk, hogy ezek őshonos növények, már több mint 2000 évvel ezelőtt is itt éltek a mi vidékünkön.
A harmadik állomáson Kriszti néni elmondta, hogy a „száz halom” az 122 halom, majd légi felvételen szemlélhettük meg a halmokat.
A halomsír belsejében próbáltuk elképzelni, hogyan is zajlott egy temetés a vaskorban, majd képeket rendeztünk sorba az elmondottak alapján.
A negyedik állomáson őskori lepényt ettünk, ami nagyon finomra sült a kemencében. Gyorsan megtanultuk a hozzávalókat: teljes kiőrlésű liszt, víz és só.
Az ötödik helyszínen jót fogócskáztunk, mert a gazdasszony el akarta kapni a háziállatait. Elcsodálkoztunk, hogy akkoriban ezen a vidéken még nem voltak macskák!
A hatodik állomásnál megismerkedtünk a poncolással: rézlemezkékre rajzoltunk állatokat és sűrű lyukasztással formáztunk bikát, szarvast, lovat, kecskét vagy, amit akartunk.
A hetedik állomáson körmönfonást tanultunk. A kerítéshez rögzített fonalakat kellett öt ujjon fonni, amit az ügyesebbek hamar megtanultak. Végül az utolsó állomáson agyagoztunk.
Megéheztünk, elfáradtunk és az autóbuszvezető bácsi sürgetésére, mert a tervezettnél tovább maradtunk – és mert a kaland tényleg véget ért – hip-hop visszajöttünk a jelenbe, az iskolába. Az időutazás témáiból később csapatversenyt rendeztünk, ahol „körmönfont” feladatokat oldottunk meg, de ez már egy másik történet.
