„Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be… Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek, mindazokat, akik hisznek az ő nevében” (János evangéliuma 1: 3-4; 12)
A következő vasárnapon már a harmadik gyertya éghet az adventi koszorún. A gyertya világossága a világ világosságát, Jézust jelképezi. Ahogy elérkezünk a karácsonyhoz, úgy lesz az év legsötétebb napjaiban teljessé a világosság.
A krisztusi tanítások, az Istentől kapott útmutatók a mai napig szép értékekként jelennek meg. A felebaráti szeretet, az önzetlenség, a becsület, a kitartás, a hűség, a jóság és a többi bibliai tanács a legtöbbek szerint magasztos, jó irány. Egy-egy nagyobb segélyakciónál, komolyabb bajnál lehet is építeni ezekre az egyébként talán mélyben szunnyadó értékekre. Az advent és a karácsony olyan alkalom, ami a jóra, szépre emlékeztet bennünket. Csendességre, békességre, családiasságra. Az év sokak számára legfárasztóbb napjait megvilágítja a karácsony, függetlenül attól, hogy szívükbe mennyire fogadják be a benne foglalt üzenetet.
A felszínesség, a felületesség, vagy a visszautasítás nagyon fontos kérdés az ünnep ajándékai szempontjából. Százhalombattán is sok magát felvilágosultnak valló ember van, aki már nem hiszi el a Karácsony üzenetét. Ilyesmiben nem hisznek, az X-akták egyes ügyeiben, vagy az ufókban, vagy a horoszkópokban, vagy egyes babonákban igen, a Krisztusról szóló hitvallásokban nem.
Az adventi készülődést a szeretet melegítheti át, de nem forrósíthatja vásárlási lázzá. Ha valaki nehéz hitelek felvételével kockáztatja esetleg a család hosszú távú költségvetését a karácsonyi vásárlások miatt, ezzel még egyáltalán nem biztos, hogy bizonyítja a családja iránti szeretetét.
Ha az adventban hiányzik a hűség, a békés szó, az őszinteség, az érdeklődés, a segítőkészség a szeretteink felé, azt nem fogják pótolni az ajándékok.
A Világosság megmutatja az akadályokat, és azt is, merre lehet kikerülni őket. Isten üzenetei ilyen útmutatók. Ha valaki becsukja a szemét, eltakarja a világosságot, az akadályok attól még ott maradnak. Ha valaki nem hallgat a Biblia gondolataira, attól még nehézségek leselkednek rá.
Az örömhír, az advent üzenete befogadható. Hittel. Kell hozzá az értelmünk, a szívünk, sőt az egész életünk is, de a hit biztosságából indul ki mindez.
A könyvtárban tartott egyik előadáson megkérdezte valaki az előadót a tudósok hitéről. Ő azt válaszolta, hogy a tudományok bizonyos ágaiban a tudósoknak csak körülbelül húsz-harminc százaléka hisz, de vannak olyan tudományágak, ahol akár nyolcvan százaléka is istenfélő.
Nem okosabb tehát attól valaki, hogy nem hisz, de könnyen lesz bizonytalanabb a világban való helyét és küldetését illetően.
Aki viszont hisz, az Isten „gyermeke”-ként az Ő szeretetében, világosságában járhat. Lehet az adventja és karácsonya reményteljes, ünnepi, és a reménye és világossága megmaradhat az ünnep utánra is.
Kívánom minden városlakónak, találjon igaz békességet és szeretetet az adventban és a karácsonyban!
