A hölgyek egyenjogúságának kérdését komolyan először 120 éve Angliában vetették fel a „szüfrazsett” női mozgalom képviselői. A szigetország agilis asszonyai többek között választójogot, és nagyobb beleszólást követeltek országuk, városaik ügyeinek intézésébe a maguk számára.
Azóta nagyot fordult a világ. Napjainkra mindaz természetes, ami a XIX. század végén közel sem volt az. (Legalábbis azokban az országokban, ahol demokrácia van.) Viszont a hölgyek amellett, hogy gyerekeket nevelnek, általában ugyanúgy dolgoznak, mint a férfiak, ám rendszerint jóval kevesebb bérért. Az áldozatvállalásukat nem becsülik meg kellőképpen. Vagyis a női egyenjogúság területén még van pótolnivalónk!
