Tizennyolcadik alkalommal szervezett művészeti tábort felnőtteknek László Bandy. A helyszín általában kétévente változik, de a táj szépsége és a helyiek vendégszeretete miatt harmadjára tértünk vissza az Ajka melletti Kislődre. A körülbelül ezeregyszáz lakosú faluban fokozottan érzékelhető a természet közelsége, így kitűnő alkalmunk nyílik a tanulmányozására. A tíznapos elvonulásoknak azonban ennél fontosabb szerepük is van. A résztvevők zöme dolgozik, tanul, így ilyenkor nyílik alkalmunk arra, hogy igazán elmélyüljünk egy-egy témában, végiggondoljunk képzőművészeti kérdéseket. Bandy esténként művészettörténeti előadásokkal ébreszt bennünk újabb kérdéseket a művészet miértjeiről, alkalmazásairól, műhelytitkairól.

Az életkori különbségek ellenére összetart minket a közös érdeklődés. A naposok elkészítik a reggelit, a vacsorát, mosogatnak társaikra. A fiatalabbak itt tanulják meg, mit jelent ennyi emberről gondoskodni.
A kislődiek vendégszeretetét nehéz viszonozni. László Bandy délelőtt tíztől és délután kettőtől a helyi fiataloknak ad rajzi feladatokat. Nagyon élvezik és várják a foglalkozásokat. Ez nekünk is tanulságos, hiszen a kisgyerekek hihetetlen intuícióval készítenek gyönyörű képeket.

Közben kialakulnak a kiállításra alkalmas alkotások (táborzáráskor minden helyszínen egynapos tárlatot rendezünk), vagy éppen újabb vázlatok, gondolatok születnek, amelyek sok más műhöz szolgálnak majd alapul. Az intenzív szellemi munkához elengedhetetlen a mester jelenléte, aki egy-egy mondatával újabb utakat nyit meg előttünk.