Milyen kemény és hideg telek voltak. Előfordult, hogy a Duna két-három hónapig is be volt fagyva. A tököli reptérről az orosz katonák a jégen játak át Battára a kocsmába. Margit néni is ott jött át a tele demizsonokkal bort árulni. Akkor még nem voltak hűtőszekrények, fagyasztók, csak jégvermek. Ha jól emlékszem, kettő-három lehetett a faluban. A vermet a földbe ásták, majd körbefalazták körülbelül kettő, kettő és fél méter mélységig, csak a sátorszerű teteje volt a föld felszínén, amit egy méter vastag náddal borítottak. Elől ajtóval, ott rakták be a lovas kocsikkal odahordott jeget, amit a Dunán esetleg a Barán vágtak. Majd az egészet vastagon beborították szalmával. Ezt a jeget használtak nyáron a hentesek és a vendéglősök.
Olyan is előfordult, hogy a Dunán a jég recsegve-ropogva csak József napkor, március 19-én indult el.
Igaz, most sokkal enyhébb telek vannak, mert január 2-án még nem fagyott el a körömvirág a kertben. Olvastam valahol, hogy a XVI. vagy XVII. században volt olyan év, hogy kétszer arattak, annyira enyhe volt az idő.
Olyan is előfordult, hogy a Dunán a jég recsegve-ropogva csak József napkor, március 19-én indult el.
Igaz, most sokkal enyhébb telek vannak, mert január 2-án még nem fagyott el a körömvirág a kertben. Olvastam valahol, hogy a XVI. vagy XVII. században volt olyan év, hogy kétszer arattak, annyira enyhe volt az idő.
