A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fűtési időszakban megemelkedik a lakástüzek száma, hiszen az emberek több időt töltenek otthon, gyakrabban főznek, és fűteni is kell. Naponta átlagosan tizenhat alkalommal riasztják lakástűz miatt a tűzoltókat, a hidegebb napokon azonban akár kétszer ennyi esetnél is be kell avatkozniuk.

A lakástüzek többsége emberi mulasztásra, illetve az ingatlanban használt eszközök karbantartásának elmulasztására vezethetőek vissza. Szintén növelik a lakástüzek kockázatát a felhalmozott holmik és egyéb lomok, amelyek nemcsak tűzveszélyesek, hanem a menekülést is nehezítik, valamint akadályozzák a tűzoltók munkáját.

Azokban a lakásokban, ahol füstérzékelőt működtettek, nem alakult ki nagyobb tűz, a lángokat már azok kialakulásakor meg lehetett fékezni, nem történt tragédia, és az anyagi kár nagysága is kisebb volt, mint ahol nem volt ilyen készülék.

A lakástüzek áldozatai leggyakrabban egyedül élő idős emberek, ezért otthonukba érdemes olyan füstérzékelőt telepíteni, amely nemcsak hangosan sípol füst esetén, hanem a rokonok okostelefonjára is jelzést küld. A füstérzékelő nem a legkreatívabb, azonban praktikus ajándék, amely gondoskodást tükröz szeretteink iránt, hiszen életet menthet. Érdemes ilyen eszközt beszerezni a távoli gondoskodás érdekében is.

https://www.youtube.com/watch?v=pbyEWZD5zBM&t=24s

A téli időszakban gyakrabban előfordulnak a kisebb áramingadozások és áramkimaradások, amik komoly veszélyt jelenthet az éppen működő fűtési rendszerekre. Ebben az esetben a kazánokhoz és szivattyúkhoz kapcsolódó tűz- és egyéb biztonsági kockázatok jelentősen megnőnek. A fűtési rendszer hőszabályozása leáll, ami túlmelegedéshez, túlnyomáshoz, füstvisszaáramláshoz és szén-monoxid-mérgezés veszélyéhez vezethet, különösen a szilárd tüzelésű rendszereknél.

Az áramkimaradásból eredő főbb veszélyek:

•             Túlmelegedés és túlnyomás: mivel a keringető szivattyú (amely a hő elvezetéséért felel) leáll, a kazánban lévő víz vagy hőátadó közeg felforrhat, ami extrém esetben a kazán károsodásához vagy robbanáshoz vezethet.

•             Füst és szén-monoxid (CO) visszaáramlás: a modern kazánok gyakran elektromos ventilátorokat és füstgáz-elszívó rendszereket használnak. Ha ezek leállnak, az égéstermékek (beleértve a halálos szén-monoxidot) visszaáramolhatnak a lakótérbe.

•             Tűzveszély az üzemanyag-ellátó rendszerben: biomassza vagy pellet kazánok esetén, ha az automata adagolás leáll, a tűz visszafelé terjedhet az üzemanyag-tároló irányába.

•             Elektromos túlfeszültség okozta károk: amikor az áramellátás helyreáll, a hirtelen feszültség-ingadozás károsíthatja a kazán elektronikus vezérlőpaneljét.

Teendők és megoldások a tűzveszély megelőzésére:

1.           A fűtés leállítása áramszünet idejére: ha nincs szünetmentes tápegység (UPS), a legbiztonságosabb megoldás a kazán kikapcsolása az áramszünet idejére.

2.           Szilárd tüzelésű kazánok kezelése: ha a tüzelőanyag már ég, azonnal fojtsa el a tüzet (pl. a levegő beömlőnyílásainak elzárásával) a további hőtermelés megakadályozása érdekében.

3.           Szünetmentes tápegység (UPS) telepítése: a legajánlottabb megelőző intézkedés egy szünetmentes tápegység kazánhoz, fűtési rendszerekhez beszerzése. Ez biztosítja, hogy a keringető szivattyú és a vezérlés tovább működjön áramkimaradás esetén is, megakadályozva a túlmelegedést.

4.           Szén-monoxid (CO) érzékelő: minden, égésen alapuló fűtési rendszert használó otthonban kötelező és életmentő a működő, elemes szén-monoxid-érzékelő elhelyezése.

5.           Szakember bevonása: a biztonságos és hatékony rendszerkiépítés érdekében (beleértve a biztonsági szelepeket és az átkapcsoló rendszereket) mindig engedélyezett szakembert kérjen fel a telepítésre és karbantartásra.

6.           Ne használjon nyílt lángot: áramszünet idején a gyertyák és petróleumlámpák használata növeli a tűzveszélyt; helyettük használjon elemes zseblámpát vagy akkumulátoros világítást.

A biztonságos működés érdekében a kazánokat és a fűtési rendszereket rendszeresen kell ellenőrizni és karbantartani.

A biztonságod és a környezet védelme érdekében mindig tartsa be a szabadtéri tűzgyújtás szabályait! Ha bizonytalan egy adott helyzetben, inkább ne gyújtson tüzet.

A szabadtéri tűzgyújtás veszélyei:

• Erdőtűzveszély: a legnagyobb veszély a száraz növényzet meggyulladása, ami hatalmas erdőtüzekhez vezethet. Ez nemcsak a természeti környezetet pusztítja el, hanem emberi életeket és vagyont is veszélyeztethet.

• Szél általi terjedés: a szél könnyen felkaphatja a szikrákat és a parazsat, messzire sodorva azokat, így a tűz váratlanul átterjedhet más területekre, akár épületekre is.

• Kontrollvesztés: a tűz hirtelen megerősödhet vagy irányt változtathat, és a gyújtó személy elveszítheti felette az uralmat.

• Személyi sérülések: a nyílt láng, a forró hamu és a füst égési sérüléseket, légzési problémákat okozhatnak. Különösen veszélyes lehet ez gyerekekre és háziállatokra.

• Környezetszennyezés: a nem megfelelően elégetett anyagok mérgező füstöt és káros anyagokat bocsáthatnak ki a levegőbe.

• Vadvilág veszélyeztetése: a tűz elpusztíthatja az élőhelyeket és közvetlenül veszélyeztetheti az állatokat.

A szabadtéri tűzgyújtás szabályai:

• Ellenőrizze a hatályos szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó önkormányzati rendeletet, és az abban foglaltakat tartsa be! Amennyiben az adott településen nincs ilyen szabályozás, akkor tilos a szabadtéri tűzgyújtás!

• Tűzgyújtási tilalom betartása: tájékozódjon a Katasztrófavédelem honlapjáról, hogy van-e hatályban tűzgyújtási tilalom. (www.katasztrofavedelem.hu)

• Biztonságos helyszín kiválasztása: a tűzrakó helyet úgy kell megválasztani, hogy az ne legyen közel fákhoz, bokrokhoz, száraz fűhöz vagy más gyúlékony anyaghoz. Legalább 5 méteres körben el kell távolítani a gyúlékony anyagokat.

• Megfelelő eszközök biztosítása: mindig legyen kéznél elegendő oltóanyag (víz, homok, tűzoltó készülék) és a tűz terjedésének megakadályozására alkalmas eszközök (pl. lapát, ásó).

• Tűz folyamatos felügyelete: a tüzet soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni. Mindig legyen ott valaki, aki figyeli és szükség esetén be tud avatkozni.

• Szélviszonyok figyelembevétele: erős szélben tilos tüzet gyújtani, mert a szél könnyen továbbterjesztheti a lángokat és a szikrákat.

• Tűz biztonságos eloltása: a távozás előtt a tüzet alaposan el kell oltani. A parazsat le kell hűteni vízzel vagy homokkal, és meg kell győződni arról, hogy nem maradt izzó rész.

• Csak engedélyezett anyagok égetése: tilos égetni hulladékot, műanyagot, festett vagy lakkozott anyagokat, mert ezek mérgező gázokat bocsáthatnak ki. Csak száraz, kezeletlen fa és papír égethető.

• Kijelölt tűzrakó helyek használata: ha van a közelben kijelölt tűzrakó hely, akkor lehetőség szerint azt kell használni. Ezek a helyek általában biztonságosabbak.

• Bejelentési kötelezettség: bizonyos esetekben (pl. nagyobb kiterjedésű tűz esetén) a tűzgyújtást előzetesen be kell jelenteni a helyi tűzoltóságon.