A délutáni óráktól kezdve nagy készülődés volt a szabadidőközpontban. Több sörsátor, üdítős stand és bemelegítő rock zene fogadta az érdeklődőket. Profi szervezéssel és komoly biztonsági intézkedésekkel várták a kapunyitásra érkezőket. Az ifjabb rajongóhad már hét órától nagy elánnal foglalta el helyét a hátsó pályákon. Szabadtéri koncert révén az időjárás is méltányolta az igyekezetet, és a viharfelhők hamar eloszlottak. Az előzenekarok (a Dilemma és a Mangon Inc) vállalták magukra a bemelegítés szerepét. Az idősebb koncertlátogatók később érkeztek, és az ifjúsággal együtt hatalmas tömegben várták kedvenc zenekarukat. Tíz óra magasságában Lukács László, a Tankcsapda zenekar vezetője köszöntötte a százhalombattaiakat. Beszélt róla, milyen régen nem járt nálunk, sőt arra is emlékezett, hogy kilenc évvel ezelőtt micsoda fergeteges buli-élményben volt része itt. Úgy látszik, a feltóduló pozitív emlékek hatása is arra ösztökélte a zenekart, hogy ismét gigakoncertet varázsoljon. Az összes ismert sláger elhangzott, sőt, az ifjú rajongók nagy száma miatt a zenekar alakulási korából ősballadák is szárnyaltak az éterbe. Lukács hozta szokásos formáját, folyamatosan kommentálta és poénokkal tűzdelte a számokat, szórakoztatta a közönséget. A hallgatótábor ezt fergeteges pogóval, tapssal, füttyel honorálta. Természetesen a búcsúzás nem ment könnyen, a tömeg visszaskandálta a zenekart. A srácok ezt záró búcsúszámmal hálálták meg.

Összességében profi zenei élményben, kitűnő szervezésben, és hosszú évtized után végre ismét igényes, nagy tömegeket megmozgató rendezvényben lehetett részünk. Bízunk benne, hogy Batta - a múlthoz hasonlóan - ismét rock-zenei, közösségi koncertélmények, ifjúsági megmozdulások központja lesz. Köszönet mindenkinek, aki szervezőként, résztvevőként ezért cselekszik.