Néha igen hosszú sorok kígyóznak a pénztáraknál, és a 13-ból csak 4-5 van nyitva, vagy még annyi sem. A Tesco rendszeresen nem tartja be ígéretét, miszerint, ha két vásárlónál több várakozik egy pénztárnál, akkor újat nyitnak.
Május 30-án, kedden este 19,50-kor a megszokottnál is rosszabb volt a helyzet: összesen két(!) pénztár volt nyitva, és ott álltunk körülbelül negyvenen. Amikor a feleségem 20 perce állt sorban, és még öten(!) voltak előtte, elkértem a panaszkönyvet. A kötelezően előírt toll azonban hiányzott mellőle.
Amikor a recepciónál álló alkalmazottól kértem a tollat, nem kaptam meg, sőt, megjegyezte: „Neked ez a mániád?” Ezek után el kellett szaladnom a saját tollamért, és azzal írtam be a Vásárlók Könyvébe. Kíváncsi vagyok, lesz-e foganatja.
Az eset, sajnos, jól jellemzi az áruházban (továbbra is) uralkodó állapotokat. Mit akar a Tesco ezzel a mentalitással, ilyen alkalmazotti hozzáállással elérni? A vásárlókat biztos nem fogja magához csábítani. Vagy már ez sem számít?
Amikor a recepciónál álló alkalmazottól kértem a tollat, nem kaptam meg, sőt, megjegyezte: „Neked ez a mániád?” Ezek után el kellett szaladnom a saját tollamért, és azzal írtam be a Vásárlók Könyvébe. Kíváncsi vagyok, lesz-e foganatja.
Az eset, sajnos, jól jellemzi az áruházban (továbbra is) uralkodó állapotokat. Mit akar a Tesco ezzel a mentalitással, ilyen alkalmazotti hozzáállással elérni? A vásárlókat biztos nem fogja magához csábítani. Vagy már ez sem számít?
