- Honnan tudhatjuk, hogy a gyerekünknek problémája van a stresszkezeléssel?
- Gyakran felébred éjszaka, allergiás, tikkel, de igazából erre utalhat, ha nehezebben tanul és könnyebben felejt, mint szeretne. A stressz mindenkinek jelen van az életében, gondot csak akkor okoz, ha egy-egy negatív élmény, tapasztalat gátol minket bármiben. Például láttunk valami ijesztő dolgot és azután elkezd romlani a szemünk, mert – ugyan nem tudatosan, de - nem akarunk látni. A tréningeken arra szeretném megtanítani a gyerekeket, hogy önmagukon segítsenek. Olyan gyakorlatokat sajátítunk el, amelyekkel feloldhatják ezeket a blokkokat.

- Hogyan zajlanak a foglalkozások?
- Egy-egy tréning kétszer 3-4 órán át tart, általában hétvégén, iskolai szünetben. A gyerekek kapnak egy füzetet, amely röviden és rajzokkal is illusztrálva bemutatja a 12 gyakorlatot, amelyeket megtanulunk. Az előbb említett példánál maradva akad köztük "szemébresztő", de "fülébresztő" is, vagy például a "keresztezés", amely az agy két féltekéjét hangolja össze és nagyban hozzájárul a könnyebb tanuláshoz. Aki elsajátítja ezeket a feladatokat, annak utána elég heti 10-15 percet rájuk szánnia, hogy mindig sikerüljön lepakolnia az újabb és újabb stresszcsomagokat.

A gyerekek nagyon szeretik a tréninget, mert játékos, kötetlen, érezhetően felszabadulnak, jól esik nekik a figyelem, ami tényleg rájuk irányul, nem pedig arra, hogy mit tudnak és még inkább mit nem. Semmi sem kötelező. Akadt olyan kisfiú, aki a tréningen egyetlen gyakorlatot sem volt hajlandó bemutatni, amit én természetesen elfogadtam. Otthon viszont kiderült, hogy mindet sikeresen elsajátította és elő is adta a szüleinek. Sokat rajzolunk, mert a gyermekrajzokban rengeteg minden kifejezésre jut. A résztvevők ábrázolják az otthonukat, a családjukat, és azt is, ki milyen állattá változna, ha egy varázsló megbűvölné a famíliát.

- Mi derülhet ki egy ilyen rajzból?
- Volt egy család, ahol két ikerfiú nevelkedett. Az egyikük, akiről a szülők azt gondolták, hogy "nagyon problémás", csupa sötét színnel festette le az "elvarázsolt" családot. A szüleit és a testvérét a lap egyik sarkába rajzolta, önmagát pedig az ellentétesbe, pókként. Amikor megkérdeztük, mit csinálnak az "állatok" ezen a rajzon, egyszerre rengeteg minden kiborult belőle: nagyon-nagyon rosszul érzik magukat! Miközben ő láthatóan felszabadult, hogy sikerült kimondania, ami bántotta, a szülei ledermedtek. Végig azt hitték, a fiukkal "nagy gondok vannak", de kiderült, hogy mindössze arról van szó, hogy másmilyen, mint a "tökéletesnek" tartott ikertestvére. Szeret egyedül lenni és egész nap rajzol, de milyen tehetségesen! Ez a "csodapók" is tökéletes, csak el kellene őt fogadni annak, ami.

- Szóval a gyerek csak a családdal együtt tud "rendbe jönni"?
- A tréningek végén megbeszéljük a szülőkkel, hogy min lehetne változtatni, és többnyire el is fogadják, hogy a gyerek önmagában nem "rossz", nem "problémás". Mindig a figyelmükbe ajánlom Gary Chapman szeretetnyelvről szóló könyvét, mert szerintem az első lépés, hogy megtanuljunk a gyerekekre úgy figyelni és úgy szeretni őket, ahogyan az nekik jó. Úgy gondolom, ez a kulcs, és az én feladatom eddig tart. Lehet, hogy a szülő nem hajlandó szembenézni a saját problémájával, a gyerekek viszont mindenképp támogatást kapnak ahhoz, hogy segíteni tudjanak magukon, amikor például nem képesek elaludni, koncentrálni egy-egy feladatra, vagy egyszerűen csak szomorúak és nem tudják, hogy miért.

- Miért éppen a kisiskolásoknak szólnak a stresszoldó tréningek?
- Mert ők nagyon őszinték, nyitottak és befogadóak. Szívesen dolgozom velük. A jövő év elején azonban szeretnék egy másféle tréninget is indítani, kifejezetten a tanulási képességek fejlesztése érdekében a kicsivel idősebb 8-14 éves korosztálynak.