Vásárolj okosan - fogyasztóvédelmi tanácsok

- Mit lehet tenni, ha hibás terméket vásároltunk?

- CS. K.: A karácsonyi vásárlás után gyakran gondot jelentenek a hibás termékek, illetve azok becserélése, de sokszor előfordul, hogy nem jó a méret, vagy többen is hasonló ajándékot vásároltak. Hogy a csere megtörténhessen, a vásárlásnál erről előre meg kell állapodni, amit felírathatunk az eladóval a nyugtára, vagy egy füzetbe, akár a megajándékozott nevére, hogy ő is eljárhasson. Kérhetünk feljegyzést a számlára is, amelyen természetesen rajta van a név és cím. A hibás terméket az eladóhoz kell visszavinni, aki a cserével megoldhatja a problémát. Ha ez nem történik meg, a békéltető testülethez, vagy a bírósághoz lehet fordulni a panasszal. Fontos, hogy figyeljünk arra is, hogy ne legyen sérült a nyugta, mert előfordulhat, hogy leszakadt az a rész, amelyen az eladó neve és az adószáma van feltüntetve, vagy elkenődött az írás. Ellenőrizzük azt is, hogy az a termék van-e ráírva, amit vásároltunk. Amennyiben egy alkalmi árus székhelye távol van a vásárlás helyszínétől, nehézkes, költséges és bizonytalan a becserélés, ezért ilyenkor érdemes megfontolni, hogy kötünk-e üzletet, illetve tájékozódjunk, hogy meddig marad ott az eladó.

- K. K.: A hibától és értéktől függően, elsősorban a termék javítását, vagy cseréjét lehet kérni az eladótól. A vevő csak az ugyanolyan anyagú, színű, méretű termékre történő cserét köteles elfogadni. Amennyiben ezekre nincs lehetőség, a felek megállapodhatnak arányos árleszállításban – pl. sérült egy hűtőszekrény -, vagy a vevő saját költségén kijavítatja a hibát és ennek összegét utólag rendezi az eladóval, ez azonban sokszor nehézkes, ezért nem javasoljuk. Végső estben a vevő elállhat a vásárlástól, ilyenkor visszaadja a terméket és megkapja a vételárat. A törvény szerint ez csak akkor kérhető, ha nincs más lehetőség. Szóba jöhet még a levásárlás, amikor egy visszavitt termék helyett mást választunk, beszámítva az eredeti vételárat. Ez azonban csak a gyakorlatban alakult ki, a magyar jog nem ismeri, éppen ezért a vevő nem köteles elfogadni. Ha a kereskedő nem adja vissza a vételárat, vagy nem hajlandó foglalkozni a panasszal – ilyenkor érdemes tértivevényes levélben is reklamálni -, akkor kötelező érvényű békéltető testületi, vagy bírósági eljárás indulhat. Ennek feltétele miden esetben, az hogy a fogyasztó előzetesen megpróbálja az eladóval rendezni az ügyet. A fogyasztói panaszról jegyzőkönyvnek kell készülnie, amely tartalmazza egyebek mellett az átvételt, az eladó és a vevő, valamint a hibás termék adatait, illetve a reklamáció tárgyát, továbbá a csere vagy javítás határidejét.

- A vásárlás után meddig fordulhatunk panasszal az eladóhoz?

-K. K.: Ez a termétől függ. A tízezer forintnál nagyobb értékű árukra, valamint a tartós fogyasztási cikkekre - például mosógép -, kötelező a legalább 1 éves jótállás, illetve minden termékre vonatkozik a minőségi szavatosság, amelynek időtartama az áru besorolástól függ. A kötelező garancia-, vagy jótállási idő önkéntes alapon hosszabb is lehet, mint 12 hónap, probléma esetén azonban mindig a meghatározott időszakon belül van mód a vásárlói érdekérvényesítésre. Az akciós termékekre is vonatkoznak a fenitek, kivéve, ha azért értékelték le az árut, mert hibás volt.

- Mire vonatkozik az úgynevezett három napos szabály?

- CS. K.: Ez azt jelenti, hogy három munkanapon belül köteles kicserélni az eladó a terméket, ha az garanciális és nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra, vagyis hibás teljesítés történt. Egyéb, például esztétikai, vagy méretbeli reklamációnak ilyenkor nincs helye a törvény szerint, természetesen méltányosságból ezt felülírhatja az eladóval történt megállapodás. Mindig nagyon fontos, hogy meglegyen a nyugta, vagy a számla, illetve adott esetben a jótállási jegy, különben a jog szerint nincs helye semmilyen reklamációnak, ilyenkor csak a méltányosságban bízhat a vevő.

- Mi a különbség fogyasztóvédelmi szempontból az üzletben történő és az internetes vásárlás között?

- K. K.: Mivel az interneten korlátozott a tájékozódási lehetőség, ezért a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül el lehet állni a vásárlástól és vissza kell kapni a vételárat. Ugyanez a helyzet a termékbemutatókon kötött szerződésekkel is. Az ilyen, de az üzletben történő vásárlásnál is előfordulhat, hogy megtévesztő információkat közölnek akár a termékleírásban - egy gép például nem tud annyi funkciót, mint ahogyan az szerepel -, ilyenkor az elállási jogot kell érvényesíteni.

- A békéltető testületi eljárásban hogyan tisztázható a hibás teljesítésre irányuló panasz, ha a vállalkozás elutasította azt?

- CS. K.: A békéltető testületi eljárásban mindig a rendelkezésre álló adatok és a felek által előadottak alapján hozzuk meg a döntést. Nem vagyunk bíróság, nincs lehetőségünk tanúk meghallgatására, szakértők bevonására. Amennyiben a vállalkozás elutasította a panaszt, az eljárás során meg kell nézni, hogy a jótállási időn belül eleget tett-e a szakértői véleményen alapuló bizonyítási kötelezettségének. Előfordul azonban, hogy a szakértői vélemény nem mérvadó, mert a hibás termékkel kapcsolatban leírtak nem felelnek meg a valóságnak. Ilyenkor útmutatást adunk a fogyasztónak a további igényérvényesítési lehetőségekre vonatkozóan. Ha a vásárló is kér szakértői véleményt és az ellentétes az eladó által bemutatott dokumentummal, akkor bonyolult bizonyítási eljárásra lehet szükség, ami csak a bíróságon lehetséges. A békéltető testületi eljárás együttműködő felek esetében hozhat megegyezést. Érdemes első körben a békéltető fórumhoz fordulni, mert az ottani eljárás egyszerű, gyors és költségkímélő, szemben a bírósági úttal.

A Pest Megyei Békéltető Testület elérhetősége: 1119 Budapest, Etele út 59-61. II. em. 240., levelezési cím: 1364 Budapest, Pf.: 81. Ügyfélfogadási idő: K-Cs: 9:00-14:00, telefon/fax:(06-1) 269-0703, e-mail cím: pmbekelteto@pmkik.hu. Honlap: www.panaszrendezes.hu, www.pestmegyeibekelteto.hu. Médiapartner: ECHO TV.