Kevésbé ismert és elterjedt hagyomány, hogy anyák napjához hasonlóan, az édesapákat is köszöntsük, megünnepeljük. A kezdeményezés Sonora Smart Dood nevéhez fűződik, akinek háborús veterán édesapja egyedül nevelte fel hat gyermekét a felesége halála után. Az első apák napját 1910 júniusában, Spokane településen ünnepelték az Amerikai Egyesült Államokban. Magyarországon huszonegy évvel ezelőtt Miskolcon indítottak mozgalmat azért, hogy június harmadik vasárnapján emlékezzünk meg az édesapákról, nagyapákról, a nagy férfi elődökről. A világi ünnep mellett a katolikus egyházban március 19-én, Szent József napján ünneplik az édesapákat.

"Napjainkban sajnos sok gyermek számára már az is ünnepnek számít, ha édesapjával tölthet naponta néhány órát" – osztotta meg tapasztalatait Bordos István pszichológus. Úgy véli, a családfenntartás feladatai, az anyagi biztonság előteremtésének nehézségei és a túlterheltség miatt csak kevés családban tudják megosztani a szülők a gyermekneveléssel járó feladatokat. Az egymásra hangolódás, az apai minta azonban nagyon fontos a gyermekek fejlődése szempontjából. A szakember azt tanácsolja, keressék az apukák a lehetőséget arra, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki gyermekeikkel. Egy meseolvasás, közös várépítés a homokozóban, csata a játékkártyával vagy az óvodai, iskolai élmények meghallgatása csak rövid időt vesz igénybe, és az elszalasztott lehetőségek pótlására később már nem adódik alkalom. Az apaság nagy felelősség, de példaképnek lenni és megmutatni a gyermeknek azt, hogy ha segítségre, támogatásra van szüksége, mindig számíthat az édesapjára, sok örömöt is tartogat.

Jó apa és követendő példa szeretne lenni a 35 éves, háromgyermekes Nagy Attila is, de azt mondja, az önmagával szemben támasztott elvárásnak nagyon nehéz megfelelnie. A fővárosban dolgozik, napi tizenkét órát tölt távol a családjától. Az egyéves Kornéliát hintáztatva meséli, hogy a reggeleket, az estéket és a hétvégéket igyekszik úgy alakítani, hogy minden órát tartalmasan töltsön gyermekeivel és feleségével. Reggelente ő viszi óvodába Ervint, iskolába Botondot, és útközben megvitatják a "világ nagy és férfias" dolgait. Az esti fürdetés közben is élénk társalgás folyik közte és gyermekei között, később pedig megküzd saját fáradtságával és álmosságával egy-egy mese olvasása közben. Hétvégére marad a közös biciklizés, a fiúk kísérése úszásórára. Jelen volt mindhárom gyermek születésekor, és úgy érzi, világmegváltó élményben volt része, ezek a pillanatok adtak értelmet az életének. Úgy tűnik, napi erőfeszítései sikerrel járnak. A kisebbik fiú szerint apával a legjobb focizni, Botond pedig azt mondja, az ő apukája a legjobb a világon, mert mindenről lehet vele beszélgetni és a nehezebb matekpéldákban is mindig tud segíteni.