Öt év alatt ezer csecsemőt vizsgáltak meg a korai szűrőprogramban dolgozó szakemberek Százhalombattán. Ez a szám az ünneplés mellett az eddigi eredmények értékelésére is késztette őket. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy évente néhány százalékkal növekszik azoknak a kisbabáknak a száma, akiknek az idegrendszere enyhe éretlenséget mutat. A lehetséges okokról Schmidt Monikával, a Szülők Fóruma Egyesület elnökével beszélgettünk.
Az öt év alatti kisgyermekek korai fejlesztő szűrővizsgálata 2009-ben, pályázati projektként kezdődött Százhalombattán. A programot egy hazánkban működő bank támogatta, és a célja a gyermekek egészségének, képességeinek minél teljesebb kialakítása volt.
Az együttműködésben a Védőnői Szolgálat, a Szülők Fóruma Egyesület és a gyermekorvosok vettek részt. Amennyiben szükség volt rá, neurológus szakorvosi konzultáció, majd fejlesztés követte a vizsgálatot.
A projekt végén összefoglaló készült, amelyből egyértelműen kiderült, hogy a legnagyobb eredményeket az egy év alatti csecsemők fejlesztésében tudták elérni a résztvevők. Sokat mondott az is, hogy a korábbi évektől eltérően jóval kevesebb kisgyermeket kellett egy éves kora után városon kívüli vizsgálatra, terápiára küldeni.
Az eredmények ismeretében a kialakult szakmai csapat úgy döntött, hogy önkéntes munkában, támogatás nélkül is folytatja a programot, elsősorban a csecsemők szűrésével és fejlesztésével foglalkozva.
A program alapvetően százhalombattai, de egyben hungarikumnak is számít, hiszen védőnői szolgálat csak Magyarországon létezik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kismamák körében nagy a bizalom a védőnő iránt. Ezt jelzi az is, hogy a családok 95 százaléka élt a csecsemőszűrés lehetőségével, amelyet a védőnők ajánlottak fel nekik.
A vizsgálat során a szakemberek izomtónusbeli változásokat, aszimmetriákat figyelnek meg. Olyan primitív reflexek fennmaradását észlelik, amelyeknek újszülött korban az élet fenntartását segítő funkciójuk van, azonban egy idő után le kell épülniük, mert a gyermek későbbi teljesítményét ronthatják.
Példa erre, amikor a csecsemő jobb oldalra fordítja a fejét és ezzel egyidejűleg a jobb karja - amerre néz - kinyúlik, a másik behajlik. A fennmaradó reflexek lassítják a mozgásfejlődést, de még az óvodában sem okoznak látható problémát. Sokkal inkább az első osztályban, írás és olvasás tanulásakor. Gondoljunk csak arra, mekkora energiát köt le, hogy a kisdiák a kezét a feje mozgásától függetlenül tudja használni! Olyan ez számára, mintha a számítógépen sok-sok program futna egyidejűleg. Ami bíztató, hogy megfelelően felépített tornagyakorlatokkal mindez szépen korrigálható.
"Öt év alatt ezer kisbabát vizsgáltunk meg és meglepő következtetésekre jutottunk" – mondta Schmindt Monika, aki annak idején a nemzetközi Pető Intézetben szerzett konduktori diplomát. Amikor a csecsemők tónusbeli eltérését - amely túl feszes vagy túl laza izomzatot jelent – tapasztaltuk, gyakran megfigyelhető volt a várandós édesanya mozgásszegény életmódja is."
Valószínűleg ezért is hat a hintáztatás minden esetben jól a csecsemők izomtónusára - vélekedik a szakember. Reprodukálja azt az érzést, amit a magzat az édesanya hasában kellett volna, hogy érezzen. Mindezek ismeretében a korai szűrésben résztvevő szakemberek szerint legjobb, ha a "korai fejlesztés" már az édesanya pocakjában elkezdődik, vagyis minél több, kellemes mozgást javasolnak a kismamáknak.
Az öt éve tartó szűrőprogram tapasztalatai alapján ezen kívül is sok hasznos tanáccsal szolgálnak a szülők felé. Fontosnak tartják, hogy felügyelet mellett, éber állapotban sokat legyen hason a baba. Mivel minden mozgás - kúszás, mászás - ebből a testhelyzetből indul, lényeges, hogy elviselje, sőt, megkedvelje azt. Ha hevesen tiltakozik a hason fekvés ellen, érdemes védőnővel vagy szakemberrel konzultálni.
Jó, ha nagy teret biztosítunk a növekvő csecsemő részére. Ne a franciaágyon vagy a járókában, hanem szőnyegre leterített pléden mozogjon! Kerüljük a bébikomp használatát, mert kimaradhatnak mozgásfázisok, sokkal kevesebb ideig kúsznak-másznak a kicsik, aminek következtében tovább fennmaradhatnak a primitív csecsemőkori reflexek, amelyek az iskolában ép értelem mellett is ügyetlenséget, figyelem- és mozgáskoordinációs zavart okozhatnak. A kúszás-mászás a keresztezett mozgások miatt az idegrendszer érésében is segít, vagyis "okosít". A bébikompozást követően nemcsak a gyermek hátizomzata lehet gyengébb, hanem egyes esetekben oda vezet, hogy lábujjhegyen indul el a baba.
Három éves korig egyáltalán nem, később is csak szülői felügyelettel ajánlott a kisgyermeket televízió elé ültetni. Egyes vizsgálatok alapján a megkésett beszédfejlődés egyik oka a tévézés lehet.
Schmidt Monika azokra a helyzetekre is felhívta a figyelmet, amikor szerinte mindenképp szakembertől kell tanácsot, segítséget kérni. Ilyen, ha baba végtagjai nem szimmetrikusan mozognak, csak az egyik oldalra néz vagy csak az egyik kezével nyúl, ha csak az egyik mellből akar szopni, vagy, amikor nem szeret hason feküdni. Ennek általában nyaki feszesség vagy lazaság az oka. Jelzés értékű, ha a csecsemő izomtónusa túl laza, szinte "kifolyik" a kézből, vagy ellenkezőleg, túl feszes, nehéz öltöztetni, a karját hajlítani. Figyelmet érdemel, ha nem reagál a hangokra, nem gagyog, gügyög, beszéde késik, ha a két hónaposnál idősebb korban nem követ színes tárgyakat, nem reagál az arcokra, vagy amikor nehéz megnyugtatni, nagyon sokat és látszólag indok nélkül sír. Kérjünk hozzáértő segítséget akkor is, amikor a baba figyelme nem köthető le, vagy járása beindulása után viselkedésében zavar észlelhető, túl aktív vagy állandóan "pörög"!