Az idén nagyobb területet igényel Kapuvári Anna és nemzetközi csapata a Chelsea Flower Show-n, a világ talán legnagyobb virágkiállításán, ahol tavaly aranyozott ezüst díjat érdemeltek ki a "Felfedező kertje" című munkájukkal.
A százhalombattai kerttervező-hallgató jelenleg Skóciában, Edinburgh-ban tanul, csoporttársaival rendszeresen részt vesznek a különböző megmérettetéseken. Legutóbb Szlovéniában jártak, ahol Komen településen tervezik egy kisebb tér arculatát.
A tavalyi kiváló chelsea-i szereplés után a "Felfedezők kertje" meghívást kapott a skót virágshow-ra is. Az idén a meghívók ötezer fonttal támogatják a diákokat, amit további tízezer fonttal kell kiegészíteni, hogy megvalósíthassák tervüket.
Az idei elképzelés, az "Erdész kunyhója", amihez izgalmas történet vezette a kertépítőket. "Az inspiráció természetesen otthonról jött – írta Kapuvári Anna levelében. Az érdi Vörösmarty gimnázium diákjaként biológia táborba mentünk dr. Szerényi Gábor tanár úrral a Zemplénbe, Rostallóra. Itt az a hír járta, hogy az erdészház lakója annyira szerette az erdőt, hogy miután meghalt, a kunyhója lett a sírhelye. Állítólag elhelyezték az ágyában, majd beborították az ablakokat és lelakatolták az ajtót. Nekünk több sem kellett, amikor a tanárok elmentek aludni, visszasomfordáltunk a lakhoz és felfeszítettük az egyik lemezlapot, hogy bekukucskáljunk. Az ágy az ablak alatt volt, így nem láttuk, benne fekszik-e még a halott erdész, de maga a kunyhó berendezése nagyon megfogott."
Így lett az idei terv központi figurája Bela Sylvicola, azaz "Erdőben lakó Béla". A téma többrétegű: először is egy olyan ember kertjét mutatja be, aki az erdőben él, harmóniában a természettel, és kialakít egy kis veteményest maga köré, amivel főleg az élelmiszerigényét elégíti ki. Igyekszik nem sokat változtatni a környezetén, például a viharban kidőlt fák által kialakított földterületet és kizárólag természetes alapanyagokat használ. Az alkotók ezzel azt az üzenetet szeretnék közvetíteni, hogy az új kertek építését ne földalakítással kezdjék, hanem próbálják beleolvasztani a meglévő környezetbe.
A másik síkja a tervnek maga a kertalkotás módja, az úgynevezett erdő-kert, ami egy viszonylag új (és egyben nagyon régi) agrártechnológiai módszer. Célja minél több élelmiszer előállítása, minél kisebb területen, szem előtt tartva a túlnépesedést és az egyre szűkülő termőterületeket. Az erdőnek minden szintjén találhatók ehető növények: a lombkoronától, a kúszónövényeken és bokrokon át, egészen a gyökerekig. Az erdő-kertben így összesen hét különböző termőréteget különböztethetünk meg, ezáltal hétszer annyi féle élelmet termeszthetünk, mint egy ugyanakkora sima földterületen. Ennek kihasználásához azonban bővíteni kell az emberek tájékozottságát az ehető növényekről, például, hogy a bükkfa friss levelei ehetők tavasszal. A kiállításra készülő kertben 160 különböző ehető növényt mutatnak be a tervezők tanító jelleggel.
A versenyen nem csak a tartalmi, hanem a külső értékek, a dizájn alapján is vizsgálják a kerteket a bírák. "Az erdész kunyhója előtti területen mezítlábas járdát alakítunk ki, aminek ötlete szintén otthonról, Tabajdról jött. Arra gondoltam, hogy miután erdészünk egész nap csizmában járta az erdőt, jól esne neki egy kis lábmasszázs. Ezt kukoricacsővel, gesztenyével és kis kavicsokkal érjük el."
Mi pedig izgatottan várjuk, hogyan szerepel a magyar inspirációkból felépülő kert a neves nemzetközi közönségnek.





