A dunafüreden élő Kiss Katalin nem tud nyugodtan beszélni a történtekről, nem tudja ugyanis elfogadni, hogy bármilyen szakértőhöz, hivatalos szervezethez fordul, sehol sem adnak számára elfogadható tájékoztatást. Pedig szerinte egyszerű dolgot kérdez: mi a véleményük a nőstény kutyák sterilizációja során használt műanyag gyorskötegelőről?

A labradort a 2009-es sterilizáló műtét után először 2013 januárjában nyitották fel, ugyanabban a rendelőben, ahol az elkötést végezték. Az állatorvos azt mondta, bár a sipoly lehet a sterilizáló operáció következménye, az állat hasában mindent rendben találtak. Mivel azonban a sipoly nem szűnt meg, Kiss Katalin a Lehel úti állatkórházba vitte a kutyát, ahol áprilisban újból megműtötték, és kivették a hasából a korábbi lekötéshez használt poliamid gyorskötegelőt. A fekete műanyagdarabokat Kissné azóta is őrzi, és igyekszik minél több kutyatulajdonosnak megmutatni. Úgy véli, nem lett volna szabad ilyesmit használni, ez az anyag okozta az állat oldalán kialakuló sipolyt, amely egyébként az újabb műtéti beavatkozás és a gondos kezelés ellenére a mai napig nem gyógyult meg.

Kutatásba kezdett az interneten, elektronikus leveleket írt és számtalanszor telefonált. Úgy érezte, az állategészségüggyel foglalkozó szakemberek egy része megdöbbent a szokatlan műtéti kötöző anyag említésére, de határozott véleményt egyikük sem volt hajlandó mondani. Többnyire úgy nyilatkoztak, az nem is az ő asztaluk.

Mégis kinek az asztala? – kérdezi az elkeseredett gazda. Főként azt nem érti, miért nincs egy olyan hatóság, aki nemcsak az orvosok, hanem az állattartók érdekeit képviselné egy ilyen ügyben. Kezdeményezésére júniusban összeült a Magyar Állatorvosi Kamara Pest Megyei Szervezetének Etikai Bizottsága, és írásbeli etikai megrovásban részesítette a sterilizációt végző rendelő vezetőjét. Az indoklás szerint azért, mert "nem tájékoztatta az állat tulajdonosát, hogy nem szokványos varróanyagot fog használni a műtét során, és nem kérte ehhez a gazda beleegyezését."

Ezek szerint az egyébként villanyszereléshez használt műanyag kötegelővel elkötni a kutyát orvosilag helyénvaló volt? - kérdeztük az állatorvosi kamarától. Dr. Gönczi Gábor elnök szerint az állatorvos gyógyító tevékenysége során minden olyan eszközt vagy módszert alkalmazhat, ami megfelel az állatorvos-tudomány állásának, vagyis nem tudományellenes. A szervezet egyébként 2011 októberében szakmai ajánlást bocsátott ki a házi kisemlősök ivartalanításáról. Ebben kifejezetten a felszívódó varróanyagok használatát javasolják a belső sebzárásra. Műanyag (poliamid) gyorskötegelő használatáról nincs szó, de ez a tény önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy annak használata egy szuka kutya ivartalanításakor tudományellenesnek minősülne.

Dr. Fekete Balázs, a százhalombattai állatorvosi rendelő tulajdonosa ismeri a hivatkozott szakmai ajánlást, de mint mondta, 2009-ben, amikor Pimpát műtötték, még nem volt érvényben. Úgy véli, valóban hibázott, amikor nem hívta fel az állattartó figyelmét, hogy nem az itthon megszokott technikával fogja elkötni a kutyát, de akkor ez eszébe sem jutott. Megbízott a poliamid kötegelőben, amit kollégája egy belga állatkórházban ismert meg, majd egy érdi rendelőben használt. Mielőtt Battán is bevezették volna, kikérte a kamara egyik elismert szakértőjének véleményét, aki úgy nyilatkozott, a steril gyorskötegelő állatorvosi szempontból nem kifogásolható.

Dr. Fekete Balázs és kollégája mintegy öt évig használta a gyorskötegelőt kutyák ivartalanítása során. Több mint ezer állatot, köztük saját ebeiket is így kötötték el. Visszajelzést kértek az állatmenhelytől, amely számára tömegesen végeztek műtéteket, egy esetben pedig egy elaltatott állattól vett szövetmintáról kértek független laboratóriumi véleményt, amely negatív lett.

Dr. Fekete Balázs hangsúlyozta, bármelyik kötöző anyag okozhat allergiás reakciót az állatok szervezetében, függetlenül attól, hogy felszívódik vagy nem. A poliamid gyorskötegelő viszont biztonságosabban zár, mint a hagyományos kötöző anyagok, vagyis kevésbé fordul elő, hogy az összeillesztett szövetréteg szétcsúszik. Ezért részesítették előnyben. Arra a kérdésre, hogy olcsóbbá tette-e a műtétet, nemmel felelt az orvos. Mint mondta, a sterilizáció után három réteget kell összeilleszteni, amihez minden alkalommal fel kell nyitni egy csomag steril, felszívódó sebészeti varróanyagot. A csomag tartalma mind a három réteg rögzítésére elegendő.

Fekete Balázs biztos abban, hogy Pimpa nem a műanyag gyorskötegelőtől betegedett meg. Ha ugyanis az okozta volna a sipolyt, annak a műtéti eltávolítás után be kellett volna gyógyulnia. Mégis felhagyott a gyorskötegelő használatával. Nem érez ugyanis ambíciót, hogy tudományos publikációkkal népszerűsítse az eszközt kollégái körében. Ugyanakkor azt sem szeretné, hogy a jövőben bárki "barbárnak" tartsa csupán azért, mert az általa végzett beavatkozás eltér az elterjedttől és megszokottól.