Hivatásuk a mosoly

  • RIPORT
  • 2013-06-18
  • 864 megtekintés
  • img
  • img

Szakmai konferenciával ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját Százhalombatta legnagyobb, legtöbb szolgáltatást nyújtó intézménye, a Városi Családsegítő és Gondozási Központ június 13-án.

A VCSGK több száz városlakóról gondoskodik a még meg sem született magzatoktól a legelesettebb idősökig. Szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, gyermekjóléti, családsegítő és védőnői szolgálatot, jogi tanácsadást, egészségnevelést biztosít, idősek klubját, átmeneti és tartós idősotthont, valamint bölcsődét üzemeltet.


A Szekeres József rendezvényközpontban tartott ünnepi összejövetel vendégeit Vezér Mihály polgármester köszöntötte. Felidézte az intézmény alapításának rögös időszakát, amikor kellő tapasztalatok és megfelelő jogi szabályozás nélkül kellett elindítani az újszerű szolgáltatást. A sok bizonytalanság között a kezdetektől az intézményvezető és kollégái szakmaiságára, elhivatottságára, jó szándékára támaszkodott az önkormányzat. A VCSGK az elmúlt húsz évben folyamatosan újabb és újabb feladatokat kapott, így például egyre fontosabbá vált az idősellátás.


Mindenki tudja, mit jelent egy gyógyíthatatlan beteg vagy leépült idős ember gondozása, a központ dolgozói azonban fizikailag és lelkileg is megterhelő munkájuk közben mindig tudnak mosolyogni – emelte ki Török Sándor, az Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottság elnöke, aki köszöntője után emléklapot adott át a VCSGK legrégebbi munkatársainak.


Az intézményi és társintézményi kollégák lelkes tapssal köszöntötték Baranyai Istvánné, Kisari Istvánné, Milló Jánosné, Pergelné Dusnoki Éva, Giricz Károlyné kisgyermeknevelőket és András Józsefné takarítónőt, a bölcsőde törzsgárda tagjait, valamint Horváth Judit intézményvezetőt, Szabó Hajnal személyügyi munkatársat, Pléliné Keller Judit, Csanaki Edit szociális munkást, Aradi Gáborné gondozónőt és Dusnoki Zoltánné szociális gondozót, a VCSGK alapító tagjait.


Az intézményre egyáltalán nem jellemző a fluktuáció, amely országosan sajnos, nagyon is érinti az ágazatot – mondta a meghatott Horváth Judit, aki néhány mondatban felidézte az elmúlt két évtizedet.

A ’90-es évek előtt Magyarországon "hivatalosan" nem létezett szegénység, a szociális gondoskodás csak ez után, fokozatosan vált valódi szakmává a megfelelő képzés elindításával és a jogszabályi háttér megszületésével. Ennek és a folyamatosan változó feladatoknak tulajdonítható, hogy a VCSGK dolgozói munkájuk mellett mindig tanultak az elmúlt évtizedekben. Az intézményvezető kiemelte: állandó mosolyuk nemcsak belső, emberi affinitásuknak, hanem hozzáértésüknek is köszönhető. Bármilyen feladatokat is kapjanak a jövőben, alapelvük biztosan nem fog változni: a hozzájuk segítségért fordulókat mindig egyenrangú félként, felnőttként, emberi méltóságát minden körülmények között tiszteletben tartva fogják kezelni.


A megemlékezéseket követően a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főosztályvezetője, valamint az oroszlányi Önkormányzati Szociális Szolgálat vezetője tartott szakmai előadást, ezután szekcióülések következtek szintén külső szakemberek bevonásával, majd intézménybejárással zárult a program. 

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák