Százhalombattán leginkább a Szent István térre és környékére korlátozódnak a köztéri alkotások, de találhatunk néhány rejtett kincset szétszórva a városban, ha jól figyelünk. A hetvenes évek óta hirdeti az olajmunkások rendíthetetlenségét Varga Imre szobra a Gesztenyés úton, vagy az anyák finomságát Stöckert Károly műve a Hága László utcai parkban. A ’48-as forradalom előtt tiszteleg György Csaba Borgó kardhegye a református templom mögött, és a Kodály sétányon áll élőfákkal körülölelve László Bandy Világfa című alkotása.
Györgyfalvay Gábor, blokk-kezelő – Amelyiket látom, tetszik, de nem nagyon veszem észre őket. A főtéren a Szent István szobrot én nem szeretem, de a barátnőm igen, ahogy az egész teret. Az egyébként nekem is tetszik. A díszkút jó ötlet volt szerintem.
Györgyfalvay Gábor, blokk-kezelő
Szabó Gábor, gyógyszerész – 2009-ben, amikor a városban dolgoztam, még nem így nézett ki a Szent István tér, és nekem így nagyon tetszik. Modern és harmonikus, beleillik a Makovecz-templom. Nagyon szimpatikus, hogy Százhalombatta modern város, de őrzi a hagyományokat. A tér harmóniája tükrözi a város összhangját.
Szabó Gábor, gyógyszerész
Nagy Mónika, tanuló – Mindig bánt, hogy felmászkálnak a Gesztenyés úton, a fák alatt található műromra, mert nekem az jut eszembe róla, hogy ott egy kút volt, amibe belefulladt egy gyerek. Örülök, hogy a Petőfi szobor visszakerült a főtérre, mert nekem mindig odatartozott. Szeretem a szobrokat, támogatnám, hogy még több legyen. Kiskoromban sokat jártunk Budapestre a tüdőkórházba, ahol nagyon sok szobor áll a kertben, mert a kommunista időszakban azzal segítette az állam a szobrászokat, hogy rendszeresen rendeltek tőlük alkotásokat.
Nagy Mónika, tanuló
Somogyi Ágnes, háromgyerekes anyuka, nyugdíjas – Szerintem, aki ezt a Szent István szobrot alkotta, életében nem látott még vallási témájú képet róla. Lehet, hogy újítani akart, de mi, katolikusok soha nem láttuk így ábrázolva, soha nem tárja szét a karját, inkább összeteszi a kezét. Így olyan, mintha repülne valahova. Szerintem, egyszerűen ronda. A díszkút helyén régen az olajláng állt, ami a város jelképe. Azok előtt tiszteleg, akik felépítették ezt a várost, a vállalatokat, ami a kenyeret adta nekünk, és most a gyerekeinknek. Nem tudom, miért nem maradhatott, miért kellett kitenni a város szélére. Nem minden a látvány, hanem a történelem is fontos.
Somogyi Ágnes, háromgyerekes anyuka, nyugdíjas
Zelei Adrien, pultos – Nekem az olajláng jelentette Battát, az a város szimbóluma és nagyon hiányzik a főtérről. A templom mellett szépen kialakították a szobrok helyét. Az egész tér egységes, és mindenki talál a beállítottságának megfelelő alkotást. A díszkút például nagyon szép, összhangban van az egésszel. Szerettem, amikor a Petőfi szobor itt volt, de a Szent István a mi szempontunkból nincs jó helyen, mert amikor ünnepségeken kitelepülünk a vendéglátással, mindig hozzá kell igazodnunk.
Zelei Adrien, pultos
Eőry Dénes, tanuló – Érdi vagyok, és aki idejön, annak ezek a szobrok jelentik Százhalombattát, ezek a város jellegzetességei. Szerintem nagyon szépek, díszítik a főteret, ami nélkülünk nem lenne ilyen szép. Ahogy a Szent István széttárja a karját, védi a várost, mintha ő lenne a város védőszentje.
Eőry Dénes, tanuló
