Lükő Gábor A magyar lélek formái című, 1942-ben megjelent könyvében közöl egy négysoros népdalszöveget, mely így hangzik: "Kiment a ház az ablakon,/Benne maradt a vénasszony,/Zsuppot kötött a hátára,/Úgy ballagott a vásárra." A népdal első két sora valószínűleg azonos azzal a találós kérdéssel, melyet az Etnographia folyóirat tudós munkatársai már viszonylag korán, 1900-ban lejegyeztek Beregszászon, mint a népi tréfálkozó kedv egyik megnyilvánulását, ekképpen: "Kiment a ház az ablakon, benne maradt a gazdasszony, mi az?" A helyes válasz: Háló, hal. A folyóirat a megfejtést így kommentálja: a ház a víz, az ablakok a halászháló szemei, a gazdasszony pedig a hal, amely a hálóban bennmaradt. Melyik lehet a korábbi: a népdal vagy a találós kérdés? A víz és a hal a magyar folklórban sokszor erotikus tartalmú jelentéssel bír, elképzelhető tehát, hogy egy régi népdalunk eredeti értelme a szövegből kikopott, s csak a tréfás formája hagyományozódott tovább, s annak még tömörebb, epigrammatikus változata fejtörő kérdéssé vált. A magyar népköltészet, a magyar nyelv páratlanul gazdag a nevettető, izgalmas játékokban. Ezek közé a jókedvű játékaink közé sorolhatjuk a találós kérdéseket is, melyek manapság –sajnálatos módon – egyre inkább eltűnnek a kicsinyek és a felnőttek társasági életéből. A Miért kacag a patak? című könyv – Imre Zsuzsánna és Péter Kinga munkájának köszönhetően – 1700 találós kérdést tartalmaz. A világmindenségre, az időszámításra, a környezetünkre, a növény- és állatvilágra, az emberre vonatkozó kérdések igazán elmeélesítő feladványok. Vajon meg tudjuk-e fejteni a következő kérdést? "Csont az álla, bor a szakálla, a világnak prófétája." Mi lehet ez? Vagy nézzünk egy másikat! "Szarvat visel, nem ökör, nyerge van, de nem szamár, lába nélkül fára jár." A barátságos küllemű kiadványban számos meghökkentő kérdéssel találkozhat az olvasó. De talán ennyiből is látszik, hogy a könyv gyerekeknek és szülőknek egyformán frissítő olvasmány. (Miért kacag a patak?, Társ Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2010)