Hosszas huzavona után végül elfogadta az Európai Bizottság Magyarország 2013. évi 2,9 százalékos költségvetési hiányát, amit Aradszki András nagy politikai, diplomáciai és gazdasági sikerként értékel. Legutóbb azzal fenyegette hazánkat az Európai Bizottság, hogy amennyiben nem csökken 3 százalék alá a költségvetési hiány, erőteljesen csökkentik a kohéziós alapokból való kifizetéseket. A fenyegetettség a képviselő szerint kettős, miután a 2014-2021-es költségvetési időszakra vonatkozóan egyébként is felvetődött, hogy változtatnának a kohéziós alapok felosztási elvén. Az új renddel hazánk korántsem járna jól, de a kormány mindent megtesz, hogy ez ne következzen be. Magyarország egyébként az eddig neki szánt kohéziós alapok egy részét még nem használta fel, aminek az az oka, hogy amikor a Fidesz-KDNP kormány megkezdte működését, már működött az elosztás Bajnai Gordon által bevezetett rendszere. Ha ezt az új kormány felrúgta volna, legalább egy évig senki sem jutott volna hozzá a már megítélt forrásokhoz sem. Mindemellett az önkormányzatok, a vállalatok és a gazdasági válság "félrekezelése" miatt – ami ugyancsak a Bajnai kormányhoz kötődik – nem állt rendelkezésre megfelelő önrész sem. A kormány idén felgyorsítja az odaítélés rendszerét, amelynek érdekében 30 milliárd forintos önrészalapot hozott létre az önkormányzatok és vállalkozások számára, hogy "az utolsó fillérig kisöpörjék" azokat az összegeket, amelyeket az Európai Unió Magyarországnak szánt.

Aradszki András hangsúlyozta, a 2,9 százalékos költségvetési hiány elfogadása Matolcsy miniszter legújabb intézkedéscsomagjának is köszönhető, amelynek része, hogy nem vezetik ki az adórendszerből a banki, az energetikai és a távközlési különadót. Az országgyűlési képviselő szerint ezzel a kormány nem szegte meg az ígéretét, mert a bankokkal 2011-ben kötött egyezménynek része volt, hogy ha a vállalkozóknak 2011-ig nyújtott hitelállományt 2012. szeptember végéig meghaladják, a növekedéssel arányosan visszaigényelhetik a különadók meghatározott részét. A pénzintézeteket tehát ösztönözték a hitelkihelyezésre, hogy csökkenjen adóterhük és növekedjen a gazdaság teljesítőképessége, de ezzel a lehetőséggel nem éltek, sőt folytatták "pénzkivonó politikájukat."
A pedagógus életpályamodell részeként tervezte a kormány, hogy 2013 szeptemberétől jelentős béremelést hajt végre, az IMF és az Európai Bizottság által megkövetelt pénzügyi "irányok" miatt azonban ez mostanra bizonytalanná vált. A kormány úgy döntött, hogy 2014. január elsejétől hajtja végre az emelést. Ha azonban augusztusban a vártnál jobban alakul a költségvetés, visszatérnek a 2013. szeptember elsejével történő bérfejlesztésre.

Aradszki András a kormány jelentős sikereként beszélt az államadósság csökkentéséről. A GDP arányos 82 százalék mára 75-77 százalékra mérséklődött.

Lezárult az új adótörvények módosításáról szóló vita, amely során országgyűlési képviselőnk a KDNP vezérszónoka volt. Mint mondta, változások jelentős adócsökkenést eredményeznek. Az úgynevezett szuperbruttó kivezetésével csaknem 1 millió adózónak – a középosztály jelentős részének– éves szinten 4 százalékkal csökken az adóterhe. Ezzel kiteljesedik az egykulcsos adórendszer, amely az adószámítás alapjában tulajdonképpen eddig is háromosztatú volt és az is marad. A többségnek nincs szuperbruttója, egy másik csoport ugyancsak szuperbruttó nélküli, de a gyerekek jogán családi adókedvezményben részesül, és vannak a bruttó egymillió forint fölött keresők, akik esetében a kormány úgy döntött, hogy a nyugdíjjárulék eddigi maximálása helyett a teljes éves kereset után kell a havi 10 százalékot fizetniük. Ez utóbbi változás a magas jövedelemmel bíróknak többlet terhet jelent, de a társadalmi szolidaritás szempontjából indokolt a változtatás.

Változás lesz az illetéktörvényben is. Az örökösödési illetékek esetében 18 helyett mindössze 2 kulcs lesz. Jelentősen csökken a fiatalok lakásszerzési illetéke, 15 millió forintnál kisebb értékű lakások után pedig csak 4 százalék illetéket kell megfizetni.

Vita alakult ki a Fidesz-KDNP frakcióban a földtörvénnyel kapcsolatban. A jogszabály-módosítás alapvető célja a "kezelhető birtokmaximum" meghatározása, de fontos annak szabályozása is, hogy kik vásárolhatnak földet, vagyis a külföldi tulajdonlás korlátozása.  A jelenlegi 2500 hektár birtokmaximumot – amelybe nem számítanak bele az államtól bérelt területek – 1200 hektárra csökkentenék. A KDNP továbbra is támogatja, hogy bővüljön a demográfiai célból történő földhöz juttatás lehetősége. Ez a fiatalok támogatását jelenti. A birtokmaximum meghatározásánál figyelembe kell venni a föld minőségét is.

A sajtótájékoztatón szóba került az önkormányzatok adósságkonszolidációja is, amely térségünkben a leginkább Érdet érinti. Aradszki András szerint a megyei jogú város esetében 45-60 százalék között várható az adósság átvállalásának mértéke.