Egy török mondás szerint a kávé legyen fekete, mint a pokol, erős, mint a halál és édes, mint a szerelem. Körképünkben annak jártunk utána, ki hogyan és miért fogyasztja e nagy múltú nedűt.
Bogács János, pénzügyi tanácsadó: Huszonkét éve nem kávézom. Addig hét-nyolc kotyogóssal lefőzött kávét ittam, cukor nélkül. Tömör volt. A gyomrom egy idő után nem bírta, de a mai napig imádom az illatát. Azóta teázom, természetesen üresen, illetve a fekete teát tejjel. Leginkább a folyadékfogyasztás miatt reggeltől estig megiszom egy-másfél liternyi teát.
Bogács János, pénzügyi tanácsadó
Tolnai Eszter, utazási ügyintéző: Amikor bekerültem a főiskolára, és Szigetszentmiklósról felkerültem Budapestre, ez egyet jelentett számomra a nagy papírpoharas kávéval. A filmekben mindenki ezzel rohangál, így futnak munkába, suliba, így beszélik meg a barátnők, hogy mi történt tegnap este – és én is akartam ezt az érzést. Aztán rájöttem, hogy úgy megdobogtatja a szívem, hogy nem bírom, pedig az illata és az íze semmihez sem hasonlítható. Ráadásul a kávéval együtt is álmos vagyok. Úgyhogy gödör a völgyben. Ezért átszoktam a zöld teára már több mint négy éve és nagyon szeretem. Reggel felpörget és ott tart, nem vág le a földre, mint a kávé.
Tolnai Eszter, utazási ügyintéző
Nagy Endre, fogműves: Tradicionálisan kávézom, immár 30 éve. A kapcsolattartásban nagyon meghatározó számomra. Legyen béke, nyugalom és olyan társaság, akikkel tudok néhány jó szót váltani közben. Számomra a kávéivás a Balaton-parton kezdődött, amikor ifjúkoromban ott táboroztam és az idősebbekkel tartottam. Rettenetesen nehezen kelek fel, kell hozzá két óra, két kávé és cigaretta. Korábban kapucsínót ittam, vastag tejhabbal, kakaóval, aztán közölte az orvos, hogy le kell mondanom a zsíros tejről. Azóta presszókávét iszok, jelzésszintű tejjel és cukorral. Régebben akár nyolcat-tízet, mostanában már csak hármat.
Nagy Endre, fogműves
Marton Péter, tolmács: Napközben leginkább "szociálisan kávézom", amikor barátokkal találkozom és beszélgetünk. A koffein-bevitel kedvéért hajnalban készítek egy családi adagot a kotyogós főzőn, azt egyszerre lehúzom, felébreszt egész napra. Olyankor az a lényeg, hogy üssön. Eléggé impulzív vagyok, ez után a tetteim pörgetnek tovább. Angolokkal dolgozom, tőlük tanultam meg az értelmes teázás lényegét: a kávé hirtelen megemel, aztán leejt, a tea sokkal tovább tart. Energiaitalt viszont nem iszom, mert az tönkre tesz.
Marton Péter, tolmács
Durmics Erika, büfés: Az első kávémat otthon iszom, az asztalnál, tejjel, három szem kockacukorral, két szál cigarettával. Ez legalább negyedórás rituálé minden nap. Élvezem a reggeli csöndet. A munkahelyemen iszom a másodikat fél kilenc körül, majd később szinte egész nap kortyolgatom a tejeskávémat, mert imádom az ízét. Csak ne legyen édes! Gyönyörű kávécsodák léteznek, például a melange, de az nekem túl édes.
Durmics Erika, büfés
Florian Muhadri, pék: Nekem nagyon fontos a jó kávé. Nagyon messzire képes vagyok elmenni érte. Ha a városban nincs nyitva olyan hely, ahol jó kávét főznek, átmegyek Érdre, vagy Pestre egy török kávézóba. Először reggel iszom: fekete, cukor nélküli presszó kávét, de egyből kettőt vagy hármat. Aztán a nap folyamán még elfogyasztok legalább öt-hat adagot baráti körben. Otthon szoktam magamnak török kávét is készíteni, mert azt imádom! Éjjel is megiszom, attól tudok aludni, de a teától nem.
Florian Muhadri, pék
