Emlékező beszédében utalt arra, hogy a vértanúk közül számosan épp a délvidéki harcokban vettek részt tevékenyen 1848 folyamán, de voltak olyanok is, akik ezen a vidéken születtek. A képviselő hangsúlyozta, hogy "bár az áldozatok között volt osztrák (Pöltenberg Ernő), német (Liningen-Westerburg Károly), szerb (Damjanich János), horvát (Knezić Károly) és örmény (Kiss Ernő) tábornok is, egy célért harcolt valamennyi, és a halálba is együtt mentek."

Aradszki András ezután párhuzamot vont 1849 és a mai magyar helyzet között: "A mai magyar kormányzati kommunikációban gyakran hallhatjuk, hogy Magyarország ismét szabadságharcot folytat. Jelenleg nem fegyveres idegen hadsereg ellen, hanem az államadósság, valamint az azt mesterségesen előidézők ellen, akiknek nem érdekük az ország, a magyarság felemelkedése. Mert nem csak Haynau akarta elpusztítani ezt a nemzetet. Ma is vannak olyanok, akik a pénzvilág hatalmával szíves-örömest adósrabszolgaságba hajtanák a magyarságot. »Ma nem hadsereget küldenek ránk, hanem a karvalytőkét« – fogalmazott találóan Bábel Balázs kalocsai érsek három évvel ezelőtt.

Mindazért tehát, amiért a szabadságharc hősei küzdöttek, ma is küzdhetünk: a nemzet szabadságáért, a nemzet sorsának jobbra fordulásáért. Sajnos, a múlt század itt maradt internacionalistái a liberális globalistákkal összefogva az összetartozás szálait nem csak kívülről, hanem belülről is tépik. Ha nem vigyázunk, akkor "mint oldott kéve", valóban "széthull nemzetünk". Ma az Európai Unióban sem könnyű Magyarország határain kívül magyarnak lenni, de mindazok, akik őrzik kultúrájukat, anyanyelvüket és a szülőföldjükön maradnak, a nemzet- és hazaszeretet hősi fokáról tanúskodnak. Az ország határain belül élőknek pedig mindent meg kell tenniük azért, hogy elszakított nemzettársaink kézzel foghatóan is megtapasztalják a segítségnyújtást minden nehéz helyzetben."

A Magyarországon 2010-ben kétharmados többséget kapott választási szövetség – amelyet a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt alkot – az elmúlt két évben jelentős lépéseket tett ezen az úton. Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Összetartozás törvényét, amely kimondja, hogy a magyar nemzet egysége valóság. A külhoni magyarok számára lehetővé tettük a kettős állampolgárságot, amely ugyanúgy megilleti a magyarokat szerte a világon, mint a szlovákokat, a románokat, a szerbeket vagy a horvátokat. A kettős állampolgárok is megkapják a szavazati jogot, hiszen nem lehet különbséget tenni állampolgár és állampolgár között. Létrehoztuk a Nemzeti Regisztert, amelynek segítségével a világban élő minden magyart nyilván tudunk tartani, róla gondoskodni tudunk, és szükség esetén megvédeni. Az idén hatályba lépett Alaptörvényünk szerint Magyarország felelősséget visel minden magyarért. Ezért az utódállamokban élő magyarokért, az ő jogaikért a lehetőségeink szerint maximálisan kiállunk, hogy ellenük igazságtalanul se egyénenként, se kollektíven hátrányos megkülönböztetést, kettős mércét ne alkalmazzanak."

A honatya ezek után – visszatérve az aradi vértanúk által ránk hagyott örökségre – kifejtette: "Összetartotta őket valami titokzatos erő, egy lelkiség, amely egységbe kovácsolta őket minden evilági különbség ellenére: a haza szeretete. A hazaszeretet, amely áldozatvállalással párosult, és legyőzte az anyagi, nemzetiségi, származási és nyelvi ellentéteket." "Ehhez pedig nem iskola kellett, hanem eszme, szeretet, szív, öntudat és áldozatkészség – és egy olyan remény, amelynek beteljesülése felől biztosak voltak. Ez a belső hozzáállás műveltségtől, lakóhelytől, anyagi helyzettől független – a szívben lakik. Ők – a korabeli beszámolók szerint – keresztény hitükből merítettek erőt."

Mindezek alapján végül a hazaszeretet mai fontosságát emelte ki dr. Aradszki András, hiszen "a nem nemzetben gondolkodók nem véletlenül mondogatják nekünk, hogy »el lehet innen menni«. Persze, de boldogok nem leszünk sohasem, mert a Gondviselés oda szánt minket, ahová születtünk, ott van dolgunk és hivatásunk, ahol felnőttünk, és nem ott, ahol a kényelmes gazdagodás lehetőségét látjuk. Ez független az anyagiaktól, mert egy teljesen más igazság: a haza szeretete. Nekünk itt élnünk, s halnunk kell" – zárta gondolatait az országgyűlési képviselő a bácskai Adán, majd este megemlékező szentmisén vett részt a helyi római katolikus templomban.