Az október 1-jei rendkívüli ülés témájával kapcsolatban teljes egyetértésének adott hangot. A sürgősséget nemzetbiztonsági okok indokolták, amit a pénznyerő automatákat működtető vállalkozói magatartás váltott ki. Az indoklás ezen részét nem is vitatták a honatyák. A másik érv a betiltás mellett, hogy ezek a berendezések "a legszegényebbek adózóhelyeivé váltak" – fogalmazott a politikus. A morális válságon túl, állami pénzek – segélyek, támogatások – jutottak ily módon az üzemeltetői kör kezébe. Azzal kapcsolatban, hogy a döntéssel közel negyvenezer ember megélhetése kerül veszélybe, dr. Aradszki András azt javasolta: a felhalmozódott extraprofitot vidékfejlesztésre, munkahelyteremtésre fordíthatnák a befektetők. Október 2-án már el is fogadták a törvényt, amely alapján az országban koncessziós szerződéssel működő három-négy kaszinón kívül nincs létjogosultságuk a pénznyerő automatáknak. Az országgyűlési képviselő hozzátette, a kormány tudatában van, hogy a játékszenvedély sok esetben pszichés és mentális problémával is együtt jár. Reményét fejezte ki, hogy az érintettek számára fokozottabb segítséget tud majd adni az állam. "Bízom benne, hogy a por le fog ülepedni, és a tisztább üzletek felé tud az ország elindulni" – mondta.

A képviselő elmondta, a parlament kisebb változtatásokkal elfogadta azt a munkahelyvédelmi programot, amellyel kapcsolatban, mint a KDNP vezérszónoka, ő is felszólalt. "Nem csökkentek a kedvezmények, hanem könnyebbé vált a hozzáférés, elősegítve a gazdálkodó szervezeteket, hogy a hatályos adótörvényeknek megfelelően működjenek" – magyarázta a módosításokat.

A környezetvédelem általános szabályai között elfogadta a parlament, hogy a helyi önkormányzatok kapjanak több jogosultságot a zajhatárok és zajhatások szabályozásában, továbbá azokon a területeken, ahol indokolt, szórakozóhelyet csak rendőrségi ellenőrzés mellett lehessen létrehozni.

Dr. Aradszki András vezérszónokként beszélt a 2007-ben elfogadott kisajátítási törvény módosításával kapcsolatban. Fontos változás, hogy a kisajátítást indokolhatják környezetvédelmi szempontok. Ha például a környezetszennyezést okozó önkormányzat vagy gazdálkodó szervezet nem tudja megoldani a terület rekultiválását, a törvény támogatja az államot abban, hogy kisajátítás révén kezébe vegye a térség rendezését. Különösen igaz ez a Natura2000 minősítéssel rendelkező területekre, ha az ott folytatott tevékenység veszélyezteti azokat. Összhangban az alaptörvény azon kitételével, hogy felelősek vagyunk, milyen állapotban adjuk át a következő nemzedéknek a földet, jelentősen egyszerűsödött az eljárás, hatékonyabb lesz a kisajátítási törvény.

A Gazdasági és Informatikai Bizottság ülésén a 2008-ban felvett IMF-hitel indokoltságát vizsgálták, ahol Rogán Antal bizottsági elnök meghívására megjelent Veres János volt pénzügyminiszter és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Aradszki András szerint senki sem vitatta, hogy az államadósság mértéke nem tette volna szükségessé a hitelfelvételt, amit elsősorban a bankok feltőkésítése indokolt. A majdnem 9 milliárd eurós hitelt azonban a magyar közigazgatás nem továbbította a pénzintézeteknek, nem biztosított támogatást a forinttranzakcióknak, hanem közel 8 milliárd eurót átadott a Magyar Nemzeti Banknak. Mivel azonban "a betét kamata mindig alacsonyabb, mint a hitelé" ez a rossz befektetés az elmúlt évek során 19 milliárd forint kárt okozott az államnak. Mindez erősen megkérdőjelezi az MNB szakszerűségét, hiszen a lehetőség megvolt a nyereséges befektetésre, mivel az IMF erre tekintettel eleve alacsonyabb kamatot biztosított – jelentette ki országgyűlési képviselőnk.

Szerinte a MALÉV privatizációját vizsgáló bizottság ülésén hasonló szituáció állt elő. 2002-2008 között a magyar állami vagyonnal történő gazdálkodás során olyan döntési rendszert alakítottak ki, hogy nem lehet a konkrét felelőst megállapítani, ki az, aki kimondta, hogy a Budapest Airportot el kell adni 400 milliárd forintért.

Folyik a Parlamentben a Polgári Törvénykönyv módosításának vitája. A KDNP szerint nincs helye a családokról szóló törvények között az élettársi kapcsolat szabályozásának. "A házasság két egyenrangú fél közös akarata, míg az élettársi kapcsolat – feltételezi a kereszténydemokrata politikus – nem feltétlenül konszenzuson alapul." Nem gondolja, hogy ne lenne helye az élettársi kapcsolatnak a magyar társadalomban, de miért rendelnénk olyan jogokat hozzá, mint a házassághoz? A törvény meghozatalához egyszerű parlamenti többség szükséges, tehát a kormánypárt is elég – tette hozzá országgyűlési képviselőnk.