Londonig lazán kigurulunk…

  • RIPORT
  • 2012-08-15
  • Írta: ME
  • 1099 megtekintés
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img

Négy évvel ezelőtt, a pekingi olimpia idején fogalmazódott meg ez a gondolat Kelemen Viktor és Kelemen Bence fejében. Egy akkori hír arról számolt be, hogy egy bátor magyar csapat kerékpárral vágott neki a rövidnek cseppet sem mondható Magyarország-Peking távnak. A VUK SE triatlon szakosztályának vezetője és tizenhét éves fia azóta sem felejtette el ezt az álmot, a XXX. Nyári Olimpiai Játékokra ők is kedvenc járművükön indultak el.

A július 22-i rajt előtt sok-sok kerékpáron töltött órát, számtalan megtett kilométert hagyott maga mögött a kétszemélyes csapat. Nagyobb versenyeken is elindultak, így a Tour de Pelso Balatont megkerülő távját is teljesítették. Bence ezen már 2010-ben megelőzte édesapját, tavaly pedig korosztályában bajnok lett. "Ekkor már biztos voltam abban, hogy nekivághatunk a hosszú útnak. Az elmúlt év októberében lefoglaltuk a repülőjegyet visszafelé, aztán összeírtuk a szükséges felszerelést, részletes úti tervet készítettünk" – elevenítette fel a készülődéssel telt hónapokat Kelemen Viktor.


Az első nap északnyugati szele azonban a kerekezők sok tervét elfújta. 158 kilométer megtétele után szembesültek azzal, hogy a pontos menetrendet nagymértékben befolyásolják a természeti tényezők, a fizikai és pszichés terhelés. Az út további részén is számos nehézség adódott. Előfordult, hogy egy nap nyolcszor kellett átöltözniük a szűnni nem akaró eső miatt, máskor 40 fok fölötti hőmérsékletben taposták a pedálokat. Néha a szállással adódott gond, ezért az egyik legkedvesebb hálóhely a "ötcsillagos" sátor maradt. A technikai gondokat csak a magyar leleményesség segítségével tudták megoldani. Így sikerült szigetelőszalaggal megjavítani a defektek utáni lyukakat, és az út menti korlát is jó szolgálatot tett szerelés közben.


"Többször mondtam, hogy vége, nem megyek tovább. Ezekben a pillanatokban Bence korát meghazudtoló érettséggel és elszántsággal öntött belém lelket, végig buzdított a folytatásra. Nem bántam meg! Csodálatos élmény volt, amikor a 11. napon, 1509 kilométer megtétele után a hollandiai Leidschendam városában – Hágától nem messze – leszálltunk a kerékpárról. Rövid pihenő után a Harwich-ból való kompátkelés és egy vonatozás várt ránk a londoni triatlon versenyen és maratoni futószámon való szurkolásig." (Előző hírünkben tévesen jelentek meg az út végével kapcsolatos földrajzi adatok, amiért a szerkesztőség ezúton is elnézést kér!)


"Az angol fővárosban már csak a metró számtalan útvonalával és a forgataggal kellett megküzdenünk. A látnivalók, a hangulat azonban mindenért kárpótolt bennünket. Ez az út – minden nehézségével együtt – örök emlék marad számunkra. Minden szülőnek azt kívánom, hogy hasonló élményt élhessen át a gyermekével! Hiányoztak az itthon maradt családtagok, de szurkolásukat végig éreztük. Most egy újabb kihívás gondolatát dédelgetem, párommal az El Camino zarándokút megtételét fontolgatjuk. Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki hozzájárult az út sikeres megtételéhez, páromnak, Juditnak, barátomnak, Eleknek, Bence édesanyjának, Mártának. Városunk önkormányzatának, az Ifjúságért Közalapítványnak, Sinka Lászlónak, a Hausernek és minden érdeklődő, támogató ismerősnek, városlakónak!"


Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák