Természetesen a gazdaság nem csupán a jogszabályok hatékonyságán múlik, de voltak olyan sarkalatos törvények, amelyek bénították az ország pénzügyi-, adminisztrációs- és informatikai rendszerét, a költségvetési intézményeinek valamint a megfelelő szociális- és nyugdíjellátás hálózatának a működését. Az új alkotmány egyértelművé tette a rendszerváltozást, s kijelölte egy demokratikusabb és igazságosabb állam felépítésének az útvonalát. Nem lehet gyökeres változás kellemetlenségek nélkül, a gazdasági változás nem lehet egyszerre kedvező mindenkinek, de az alaptörvényhez kapcsolódó jogszabályok megalkotása garancia lehet az ország felemelkedésére.

A nyári ülésszak záróakkordja az MNB-törvény módosítása, valamint a 2013. évi költségvetés sarokszámainak és főbb fejezeteinek elfogadása volt. Az előbbit az EU kritikája tette indokolttá, hiszen az uniós elvek megsértésének tekintették a PSZÁF és az MNB összevonásának tervét. A kormány - annak érdekében, hogy az IMF-fel biztonságos keret-megállapodást tudjon kötni - korrigálta korábbi javaslatát, miként a pénzügyi tartalék felhasználására vonatkozó indítványát is, ugyanakkor a monetáris tanács tagjaira vonatkozó személyi rendelkezéseket is egyértelművé tette. A KDNP-s honatya szerint ezzel elhárultak az akadályok az IMF-megállapodás útjából. Hozzátette, hogy az Európai Unió kifejezett kéréseit személy szerint jelentéktelen és felesleges beavatkozásnak tartja a magyar jogalkotás mechanizmusába, de több képviselőtársával úgy foglaltak állást, ha ezek a "külsőségek" szükségesek az IMF és a kormány megegyezéséhez, nem fognak további vitát generálni.

Kiemelte a járások kialakításával összefüggő törvényeket. Százhalombattán a Polgármesteri Hivatalnál marad az anyakönyvvezetés, az építésügyi hatósági tevékenység (ez a hatósági tevékenység csak működhet, ahol működik okmányiroda), a szociális, a helyi adózás, a választással kapcsolatos ügyek, a lakossági nyilvántartás, a temetkezés, a parlagfűirtás és tulajdonképpen minden olyan ügyintézés, amely kizárólag helyben történik – mint pl. a hajléktalanok ügyei. A járási hivatalhoz kerül viszont a gyámügyek intézése és az okmányiroda. Dr. Aradszki András egyik előterjesztője volt annak a mellékesnek tűnő, ám városunkat adott helyzetekben jelentősen érintő törvénynek, amely a katasztrófavédelmi adó megszüntetését indítványozta. A honatya kiemelte még a nyugdíjtörvény módosítását, mivel szerinte a korábbi szabályozás degresszív nyugdíjszámítása abszolút értelmetlen volt, és a magán-nyugdíjpénztárak megszűnésével sok minden okafogyottá vált, így például az a szabályozás, - amit a Horn-Kuncze kabinet idején szabályozott az országgyűlés -, nevezetesen a nyugdíjak megadóztatásának szocialista ötlete . A szabadságolás előtt a honatyák hatályba léptették az új Munkatörvénykönyvét is.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban képviselőnk elmondta, hogy a sarokszámok korai megalkotása nem új keletű dolog, hiszen pl. 2000-ben a Fidesz az MDF-fel együtt két éves költségvetést fogadott el a gazdasági tervezhetőség érdekében. Most is hasonló a cél, és azért is terveznek időben, hogy az önkormányzatok is tudjanak kalkulálni. A jövő évi költségvetés 2,2 százalékos hiánnyal és 4,2 százalékos inflációval számol. Ennek megfelelően a tervezet kiadás 15 476 milliárd, míg a tervezett bevétel 14 799 milliárd forint lesz. A költségvetés sarokszámai lehetővé fogják tenni a munkaerőpiac élénkítését és bizonyos munkahelyek védelmét. Az őszi adótörvényeknek kiemelt jelentősége lesz. Elsősorban a kis- és középvállalatok védelmét célozzák majd, csökkentenék adminisztrációs költségeiket és adóterheiket. Képviselőnk szerint folyik a munkaerőpiac "kifehéredése", amit az is jelez, hogy bár érdemben nem csökkent a munkát keresők száma, de 12 százalékkal nőtt a bejelentett munkavállalóké.

A honatya végezetül a MALÉV privatizációját vizsgáló bizottság munkájáról adott részletes tájékoztatást. A bizottság tagjaként furcsának és etikátlannak tartja, hogy a grémium munkájában Veres János szocialista képviselő is részt vehet, aki éppen akkor volt a MALÉV-et felügyelő miniszter, amely időszakra a vizsgálat részben vonatkozik. Véleménye szerint a jó ízlés határát súrolja, hogy Veres János a feladatot elvállalta. A MALÉV egyébként már 1992 óta csőd közeli állapotban volt, és éveken keresztül mesterségesen tartották életben. Aradszki András abban bízik, hogy a közeljövőben akad magyar vállalkozó, aki újra tudja majd indítani a légitársaság működését.