Mint ismeretes, a tartós költségvetési hiány miatt indult eljárás kapcsán úgy döntött az Európai Bizottság, hogy 2013-tól megvonja Magyarországtól a kohéziós alapok öt százalékát, amennyiben hazánk nem tesz hitelt érdemlő lépéseket, hogy tartósan három százalék alatt maradjon a költségvetési hiány. Aradszki András kifejtette, hogy ebben a kérdésben az Európai Bizottság és a magyar kormány céljai azonosak. Az állam azon dolgozik, hogy tartós fejlődési pályára állítsa az országot és megállítsa a 2002-ben kezdődött eladósodást. Ezt szolgálja a tömegközlekedés átalakítása, amely szerepel a Széll Kálmán tervben is. Spaller Endre képviselő azt vetette fel, hogy csökkenteni kell azt a szerteágazó kedvezményrendszert, amely jelenleg érvényben van. A helyközi közlekedés szabályairól szóló törvény megvitatása már elkezdődött.

Egy másik kötelezettségszegés miatt indított eljárás kapcsán is kedvező elmozdulásról számolt be Aradszki András. Már tárgyalják a bíróságokról szóló törvények módosítását. Az Európai Bizottság elvárásai, hogy a bírák, az igazságszolgáltatás és a Magyar Nemzeti Bank elnöke független legyen, egybeesnek a kormány szándékaival.

Magyarországon körülbelül 5,5 millió embernek kell munkával rendelkeznie ahhoz, hogy megfelelő számú adófizető legyen az országban és megteremtődjön a középosztály, amely nélkül egyetlen társadalom sem létezhet – mondta Aradszki András. Véleménye szerint nagy előrelépés, hogy a Start programon keresztül 260 ezer embert sikerült már munkába állítani, és helyesli a középosztályt támogató adórendszert is, hiszen az rendkívül vonzó lehet a befektetők számára. Igaz ugyan, hogy a Mercedes gyár betelepítését az előző kormány kezdte el, de az Audi termelési volumenének kiszélesítésében már az Orbán-kormánynak volt nagy szerepe. Ezek az üzemek több tízezer munkavállalónak biztosítanak kenyeret. Ezen kívül pedig Orosházán és Miskolcon is történt gyárátadás.

Az arányos és igazságos adórendszer mellett országgyűlési képviselőnk fontosnak tartja, hogy a kormány foglalkozzon az elvárt béremelés végrehajtásával is. Egy olyan törvényt szavazott meg a Parlament, amely rendelkezett arról, hogy az elvárt öt százalékos béremelés mellett további öt százalékkal emelhessék a munkáltatók a béreket. A béremelés egy részét ez esetben az állam kompenzálja oly módon, hogy az öt százalék feletti részhez szükséges összeget a szociális adójukból vonhatják le a munkaadók. Minderre pályázni lehet. Ugyancsak egy pályázati rendszert épített ki a kormány azoknak, akik az 5 százalékos béremelést sem tudják kigazdálkodni. Erre a célra 21 milliárd forintot különítettek el. Aradszki András a KDNP vezérszónokaként támogatta a törvényt, annál is inkább, mert mint mondta, a KDNP szociális problémákra érzékeny párt.

Fontos törvény a szociális szövetkezetekről szóló is, amely a hátrányos helyzetű munkavállalók munkába állását célozza.

Ugyancsak kiemelte a devizahitelesekkel kapcsolatos árfolyamgátról szóló törvényt, ugyanis az árfolyamgát beépítésével érezhetően csökkenne a devizahitelek törlesztő részlete. A javaslat értelmében az árfolyamgát és a tényleges árfolyam közötti különbözetet egy gyűjtőszámlára teszik, az ott felhalmozódó összeget – amelynek kamatát az állam és a bankok viselik - 2017-től kell visszafizetniük az érintetteknek. Mindennek ütemezett bevezetését tervezik, a javaslat szerint elsőként a közszférában dolgozók lesznek jogosultak.

Elfogadta az országgyűlés az alkotmányügyi bizottság jelentését, amely a 2002 és 2010 közötti deviza-eladósodás feltárásáról szólt. Az előterjesztő Aradszki András volt, aki egyetért azzal a megközelítéssel, amely szerint a helyzet kialakulásának három szereplője volt: a pénzintézetek, az állami szervek egy része és a devizaadósok. Ez a következtetés jelenik meg az árfolyamrögzítésnél is, amely ugyancsak háromfelé osztja a felelősséget. A hiteleket vissza kell fizetni, az árfolyamveszteség egy részét az állam, egy részét a bankok viselik, amelyek már a végtörlesztéssel is igen jelentős áldozatokat vállaltak.

A magyar cukoripar helyzetét vizsgáló jelentésben – amelyet ugyancsak elfogadott a kormány - szerepel többek között, hogy a korábbi 400 ezer helyett ma mindössze 80 ezer tonna gyártására van lehetőség, jelenleg ugyanis csak a kaposvári gyár működik. A cukorgyárak újraindítása azonban 300 milliárd forintba kerülne.