Mint ismert, az Európai Unió Bizottsága úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen és egy másik eljárást a túl magas költségvetési hiány miatt. A bizottság úgy gondolja, hogy a 2013-as költségvetési hiány nem lesz három százalék alatt, mert a magyar gazdaság helyzete bizonytalan. Aradszki András úgy látja, hogy az Európai Bizottság tévúton jár, ugyanis hazánk költségvetése 2010-ben és 2011-ben is az elvárt uniós norma szerint alakult. A magyar gazdaságnak erős ugyan a devizakitettsége, de még erősebb volt az elmúlt két évben, amikor még nem sikerült megoldást találni a devizahitelesek adósságainak rendezésére. Úgy tűnik azonban, hogy a végtörlesztéssel, az árfolyam-befagyasztással, az ingatlanárverési rendszerrel, a továbblakás, az eszközkezelő intézményével érezhetően csökkent a devizakitettség a lakosság körében.

Aradszki András felhívta a figyelmet arra, hogy az egyszeri tételek alkalmazásával épp a Gyurcsány kormány, majd a Bajnai kormány élt igen "alaposan". Több mint 450 milliárd forintot kasszíroztak be a Budapest Airport értékesítésével, volt olyan év, hogy az áfa-visszafizetések elcsúsztatásával több mint 200 milliárd forinttal "kozmetikázták" az adott év költségvetési hiányát, és arról sem feledkezhetünk meg, hogy 2010-ben - a Bajnai kormány regnálása idején - előrehozták az úgynevezett zárjegyfelhasználásokat. Mindezek tükrében érdekesnek tartja, hogy mindez akkoriban nem jelentett problémát az Európai Bizottságnak. Mindebből véleménye szerint az látszik, hogy nem igazán gazdálkodási, költségvetési és szakmai alapon történt a döntés, hogy eljárást indítsanak Magyarországgal szemben. A kormány hozott olyan kiigazításokat az elmúlt hetekben, amelyekből az látszik, hogy ura a helyzetnek, tehát a költségvetési hiány a tervek szerint fog alakulni. Aradszki András szerint a hazánkkal szemben kialakult felfokozott hangulatot semmi nem indokolja.

Elkészítette a közigazgatási és igazságügyi minisztérium a járásokról szóló törvénytervezetet, amelynek értelmében Százhalombatta, Érd, Diósd, Tárnok, Sóskút és Pusztazámor fog az érdi járáshoz tartozni. Aradszki András még kísérletet tesz arra, hogy Törökbálint is ebbe a körbe kerüljön. A járásokkal elkülönítik az állami feladatokat az önkormányzati feladatoktól. Ez nem azt jelenti, hogy a jövőben nem lehet helyben igazgatási feladatokat intézni, csak a jegyző helyett a járáshivatalok vezetői irányítják majd az apparátust. Mindez a képviselő szerint átláthatóbbá, gyorsabbá, szakszerűbbé és egyszerűbbé teszi majd a közigazgatás működését.

Aradszki András beszámolt arról a megállapodásról is, amely még decemberben született a bankok és a kormány között. E szerint egyrészt kiterjesztik az árfolyamgátat, másrészt a bankok, az állam és az állampolgárok ugyanakkora hányadban viselnék az árfolyamgát és a tényleges árfolyam közötti különbözet költségét. Az igénybevétel lehetőségét pedig nem a lakóingatlan értéke, hanem a felvett kölcsön mértéke határozza meg.

Megkezdődött a Parlamentben a hulladékgazdálkodásról szóló törvény vitája, amelyhez kapcsolódóan Aradszki András módosító indítványt adott be és mintegy tizenhét perces beszédet mondott. Szeretnék gyökeresen megváltoztatni azt a gyakorlatot, hogy a hulladék 75 százaléka lerakóba kerül és csak huszonöt százalékát hasznosítják újra, avagy ártalmatlanítják. A lerakási díj növelése arra ösztönözné a hulladékkezelőket, hogy a szelektivitásra törekedjenek. Nagy kérdés, hogy mindez a közszolgáltatásban milyen áremelkedést fog okozni. A törvény – amely várhatóan 2013. január elsejétől lép életbe – kimondja azt is, hogy ilyen jellegű közszolgáltatási feladatot csak olyan gazdálkodó szervezetek folytathatnak, amelyekben az önkormányzat, vagy az állam döntő irányítási jogokkal rendelkezik. Jelenleg az országban működő hulladékkezelő cégek négyötöde megfelel ennek, de például a korábban többségi önkormányzati tulajdonban álló Érd-Com-ot az akkori szocialista városvezetés eladta.

Január elsejétől megváltozott a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőket érintő jogi szabályozás. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság három féle levelet küldött ki az érintetteknek. Az egyik csoportba a hatvankét éven felüliek tartoznak, akiknek rokkantsági nyugellátásuk a jövőben öregségi nyugdíjként kerül folyósításra változatlan összeggel. Az ötvenhét és hatvankét év közötti rokkantak és az önmaguk ellátására képtelenek rokkantsági ellátásként kapják az ellátásukat, amely megegyezik korábbi nyugdíjuk összegével, és évente a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedik. Lényeges változás, hogy ez a csoport munkát is vállalhat, azonban jövedelme három egymást követő hónap átlagában nem haladhatja meg a minimálbér másfélszeresét, azaz a 138 ezer forintot. A harmadik csoportba az ötvenhét év alatti rokkantak, baleseti rokkantak, átmeneti járadékosok és a rendszeres szociális járadékosok tartoznak. Az ő eddigi rokkantnyugdíjuk rehabilitációs ellátásra változik, és összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj összegével, de az ebbe a körbe tartozóknak március 31-ig jelentkezniük kell felülvizsgálatra. Ha az eredmény szerint az illető nem foglalkoztatható és rehabilitációja sem javasolt, továbbra is kapja az ellátást, viszont, ha foglalkoztatható, illetve rehabilitációja javasolt, rehabilitációs ellátásban részesül és együttműködésre kötelezik, hogy mielőbb visszatérhessen a munka világába.