Pátkai Zsolt, Százhalombatta alpolgármestere a város több éve zajló, országosan is kiemelkedő energia-megtakarítási programját mutatta be. Mint mondta, az önkormányzat mind a közintézmények, mind pedig a társas- és családi házak tekintetében jelentős eredményeket ért el, amelyekhez központi pályázati forrásokat is felhasznált.

A Nemzeti Energia Stratégiáról és az európai illetve globális energiagazdasági kilátásokról tartott előadást dr. Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont igazgatója, a Magyar Energia Hivatal korábbi elnöke.

Mint mondta, az uniós energiapolitika prioritásai - a versenyképesség, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság – nemzeti energiastratégiánkat is meghatározzák. A 2030-ig érvényes koncepció főbb célkitűzései a gázpiaci diverzifikáció és verseny, a diverzifikált bázisú áramtermelés fenntartása, az energiahatékonyság és a "zöld növekedés", az állami tulajdonosi szerepvállalás erősítése, valamint a háztartások rezsiköltségek féken tartása.

Még a szakemberek körében is nagy vitákat váltanak ki a különböző áramtermelési lehetőségek és az ezekhez szükséges beruházások. Komoly dilemma, hogy optimális megoldásnak tekinthető-e a paksi erőmű fejlesztése, és, ha igen, honnan lesz pénz a "négy-öt négyes metró értékű" beruházásra.

Az előadó kiemelte: márciustól soha nem látott mértékű energiatakarékosságot támogató programot indít a kormány, amelyre 160 milliárd forintot különítettek el az Európai Unió által biztosított fejlesztési forrásokból.

A rendezvény második felében két energiatakarékos beruházásokkal foglalkozó vállalkozás mutatkozott be. Elöljáróban elhangzott, statisztikákkal igazolják, hogy a legnagyobb energia-megtakarítási lehetőség országosan a lakások és középületetek esetében van, amelyek a nemzeti energiafelhasználás 40 százalékát jelentik. Az ingatlanok energetikai korszerűsítésével óriási mennyiségű fűtési energia takarítható meg, ami nemcsak a kiadásainkat csökkenti, hanem a széndioxid-kibocsátást is.

A Fenntartható Zöld Otthon Programot (FEOP) bemutató Szemes Zsuzsanna elmondta, hogy tapasztalataik szerint egy átlagos háztartásban a felhasznált összes energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítják. Ez meglepően nagy arány ahhoz képest, hogy az évnek legfeljebb a felében fűtünk, de az is elgondolkodtató, hogy egy magyar háztartás körülbelül háromszor annyi energiát használ fel azonos méretű lakás fűtéséhez, mint egy osztrák.

A FEOP-ban dolgozók célja, hogy ügyfeleik számára ne jelentsen többletkiadást a korszerűsítés, ezért piaci alapon is vállalni tudják annak finanszírozását. Arra törekszenek, hogy a korszerűsítéssel közel 50 százalékos energia-megtakarítást érjenek el, vagyis, a rezsiköltségek csökkenésével a beruházás viszonylag rövid idő alatt megtérüljön. Ezt fejezi ki mottójuk is: "Akinek van pénze a rezsiköltségre, van pénze az energiakorszerűsítésre!"

A NAMAHO Programot bemutató Nagy Pál Sebestyén kiemelte, hogy a többlakásos épületek esetében is jelentős megtakarítást lehet elérni. Programjukat hazai vállalkozások bonyolítják, akik a felméréstől a műszaki javaslatok kidolgozásán keresztül a finanszírozási feltételek megteremtéséig mindent elvégeznek, és az elvégezett munkára garanciát is vállalnak. Ők is arra törekszenek, hogy a lakóközösség számára ne okozzon tehernövekedést a korszerűsítés.

A rendezvény résztvevői egyetértettek abban, hogy a témát folytatni kell, így várhatóan hamarosan újabb találkozót szervez a Zöld Tagozat, ahol különösen a többlakásos házak tulajdonosai, képviselői kaphatnak bővebb tájékoztatást a bemutatott lehetőségektől.