A tervezet értelmében az eddigi 8. számú választókerület, ahová városunk is tartozik, a jövőben 1. számú választókerület lesz érdi központtal, és oda tartozik majd Diósd, Törökbálint, Tárnok, Sóskút, valamint Pusztazámor is. Százhalombatta azonban a jövőben a Szigetszentmiklós központú választókerülethez tartozna. Az új beosztás megváltoztatása érdekében – amire a törvény-előkészítés jelenlegi szakaszában csekély az esély - Aradszki Andrást senki nem kereste meg Százhalombattáról. Az országgyűlési képviselő bízik abban, hogy "a tartózkodó hozzáállás tudatos, vállalt helyzetértékelés eredménye, logikus következménye a kistérségi tagsággal kapcsolatos százhalombattai elutasító álláspontnak." Hozzátette: a változtatás nem befolyásolja, hogy vállalásának megfelelően képviselje a százhalombattai polgárokat.

Természetes a változtatás, mivel kevesebb lesz a képviselő, kevesebb választókerületre van szükség – fejtette ki lapunknak a témával kapcsolatban Pátkai Zsolt, Százhalombatta alpolgármestere. Hozzátette, a törvénytervezet beterjesztése után Eöry Zsolttal, dr. Aradszki András titkárával, valamint Lázár János frakcióvezetővel is egyeztetett a választókerületi beosztásról. Mindketten arról tájékoztatták, hogy módosításra csekély az esély. Ami azonban Százhalombattának sokkal fontosabb – tette hozzá -, utóbbi megerősítette a helyi adóbevételek változatlanul hagyását. 2007-ben csatlakoztunk az Érd központú kistérséghez, és Pátkai Zsolt reményei szerint januárban a Többcélú Kistérségi Társuláshoz is csatlakozni fogunk. Ez komoly fejlesztési forrásokhoz juttathatja városunkat – vélekedett az alpolgármester, aki szerint ezek a lényeges kérdések, nem feltétlenül az, hogy aktuálisan mely településekkel vagyunk egy választókerületben.

Magyarország leminősítésével kapcsolatban a képviselő kiemelte: a témában a szakemberek között is sok a vita, de képviselők értékelése szerint nincsenek fundamentális okai a leminősítésnek. A 2011-es költségvetési év a várt, három százalék alatti hiánnyal zárul. A 2012-es tervezet is biztos alapokon áll, egyedül a növekedési kilátások csökkenése – amely kérdésben a német gazdaság teljesítőképessége a meghatározó - indokolhatja a hitelintézet döntését. A kormány kellő időben felvette a kapcsolatot az IMF-fel annak érdekében, hogy biztonsági jellegű szerződést kössön, azaz nem hitelért folyamodik az ország, hanem olyan pénzügyi háttér-megállapodás megkötéséért, amely biztonságot teremt a magyar gazdaságot finanszírozók részére.

A 2012-es költségvetés kellő tartalékot tartalmaz ahhoz, hogy ha az euró zóna meginog, vagy további államok kerülnek Olaszországéhoz vagy Görögországéhoz hasonló helyzetbe, a magyar gazdaság tartani tudja a hiányt és finanszírozhatóak maradjanak az állami kiadások. Az IMF-fel születő megállapodás remélhetőleg lehetővé teszi, hogy a tartalékokat ne a költségvetés biztonságára kelljen fordítani, hanem a gazdaság növekedésére.

Aradszki András hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben 37 százalékkal emelkedik a felzárkóztatásra fordítható összeg. A Start program keretében több mint kétszázezer ember állhat munkába, és lehetőség nyílik arra, a tartósan munkanélkülieknek is segítséget nyújtsanak.

A jövő évi költségvetés egyik kedvezményezettje a kultúra, hiszen több kulturális beruházás is megvalósul, mint például a Várbazár, vagy a múzeumok átalakításának megtervezése. Ugyanez vonatkozik az egészségügyre, hiszen intézményi oldalon az egészségügy is jó pozíciókkal várhatja a 2012-es évet, bár ezen a területen még nagy kérdés a humán erőforrások díjazása. A tárgyalások még folynak, a tárca megpróbál forrást találni az orvosok és ápolók bérének javítására.

Elfogadta a Parlament a korhatár előtti nyugdíjak megszűntetéséről szóló törvényt, valamint az ügyészségről, a bíróságról és ezek szervezetéről szóló törvényjavaslatot is. Ennek értelmében megalapítják a kúriát, megszűnik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, helyette egy bíró által vezetett igazgatási szerve lesz a bíróságoknak, amely nem a jogalkalmazással, hanem a szervezeti működtetés feltételeinek menedzselésével foglalkozik. A kettéválasztással és a jövő év elején várhatóan elfogadásra kerülő perrendtartás és büntetőeljárási törvény módosításával hatékonyabb, átláthatóbb és következetesebb bírói munka valósulhat meg. A költségvetési törvényben az átalakításnak meg van az anyagi fedezete, csakúgy, mint a Pest Megyei Bíróság áldatlan munkakörülményeinek megváltoztatására. Még nem dőlt el, hogy a már meglévő épületet alakítják át, vagy egy teljesen újat hoznak létre.

Aradszki András több módosító javaslatot nyújtott be a Munka Törvénykönyvének tervezetéhez, és ezek közül többet el is fogadott az Országgyűlés. A képviselő cáfolta a tervezet ellenzéki kritikáját. Mint mondta, az bizonyos, hogy munkára koncentráló Mt. készül, amely elsősorban a munkavégzés feltételeivel foglalkozik. A szakszervezeti jogok és az érdekvédelem rendszerét újragondolták, aminek következtében megteremtődtek egy, a munkáltatótól kevésbé függő, tényleges szakszervezeti érdekvédelem feltételei. Ez azért is fontos, mert a munkahelyi érdekvédelemnek a legnagyobb gátja mindig is az volt, hogy a működtetése – elsősorban a kis- és középvállalkozók részére – túlzottan nagy terheket jelentett. Nem véletlen, hogy az elmúlt másfél évtizedben radikálisan csökkent a szakszervezeti tagok száma. Aradszki András bízik abban, hogy a szakszervezetek végre magukra találnak, végiggondolják pozíciójukat, feladatukat, és megfelelő átalakítással olyan munkahelyeken jelennek meg, ahol tényleges munkavégzés folyik.

Az adótörvények terén fontos változás, hogy 2012. február 28-ig a munkáltatók adómentesen tudnak segítséget nyújtani a végtörlesztéshez munkavállalóiknak. A devizahitelesek közül közel kétszázezren rokoni, családi anyagi segítséggel, banki hitelből vagy munkáltató támogatással élnek a lehetőséggel.