- Kiknek ajánlott a diagnosztika illetve a terápia?

- Minden olyan 0-12 éves korú gyermeknek, akinél idegrendszeri éretlenség áll fenn, azaz korához képest bármely területen lemaradással bír. Jelenlegi budapesti munkahelyemen már pár hetesen kerülnek hozzám csecsemők a védőnők vagy a házi gyermekorvosok javaslatára. Fontosnak tartom a korai szűrést a bölcsődékben, mert minél korábban derül ki az esetleges lemaradás, annál nagyobb hatékonysággal lehet korrigálni azt, annál nagyobb sikereket lehet elérni a célzott terápiával. Ideális esetben minden ötödik életévét betöltő óvodásnál el kellene végezni az állapot- és mozgásvizsgálat felmérést, amely a hagyományos iskolaérettségi vizsgálatokat kiegészítve bizonyos részterületeken pontosabban méri a gyermek iskolaérettségét.

- Miért fontos vizsgálni az ún. szenzomotoros képességeket? Mennyiben ad több információt egy ilyen szűrés?

- A diagnosztika többek között az idegrendszer kéreg alatti működését is vizsgálja, erre épülnek a kérgi tudatos és akaratlagos működések. Ha a kéreg alatti funkcióban hiba, éretlenség mutatkozik, a magasabb szintű funkciók is érintettek lehetnek, amelynek eredménye az iskolaéretlenség, illetve a tanulás zavara.

A szenzomotoros felméréssel a hagyományos iskolaérettségi vizsgálatoknál rejtve maradó részterületi hiányok is feltárásra kerülnek, ezáltal megállapítható az idegrendszer érettségének – azaz az iskolaérettségnek – a valódi szintje. Az idegrendszer érettsége befolyásolja a figyelemre való képességet, az észlelési- és tanulási képességeket. Éretlen idegrendszernél fordul az gyakran elő, hogy a gyermek nem képes az életkori elvárásoknak megfelelni, esetleg nem tud olyan könnyen olvasni, írni, figyelni vagy számolni, mint kortársai. A szenzomotoros felmérés mindössze 45 percet vesz igénybe.

- Milyen tünetek esetén gondoljon a szülő ilyen jellegű problémára?

- Életkortól függően változnak a tünetek. Hároméves kor alatt a beszéd- vagy mozgásfejlődés eltérése, magatartási problémák jelentkeznek leggyakrabban. Később, iskoláskorban tanulási problémák (nehézkes olvasás, írás) lehetnek a jellemző tünetek. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a pszichomotoros megkésettséget nem kezelik, idővel a problémák, a tünetek nemhogy nem tűnnek el, hanem még sokszor új problémák is kapcsolódnak a korábbiakhoz.

- Mit lehet tenni, ha kiderül, hogy a gyermekünkkel gond van?

- A tapasztalatok szerint a célzott, egyénre szabott terápiával biztosan kezelhetők, fejleszthetők a készségek-képességek. Rövid időn belül igen jelentős eredményeket lehet elérni, amelyek látványos előrehaladásban, jobb tanulási eredményekben mutatkoznak meg.

- Miből áll a fejlesztés?

- A terápia egyénre szabott mozgásos gyakorlatsorokból áll, amit – betanítás után - otthon kell a gyereknek végezni, a szülő segítségével, heti 3-5 alkalommal. A napi torna 35-40 perc alatt elvégezhető, eszközei legtöbbször labdák, trambulin, gördeszka, babzsákok, billenőlapok és padok.

Természetesen, a szülőknek nagy segítséget jelentene, ha az óvodákban foglalkoztatnának gyógypedagógust, mert ő ezeket a szűréseket és gyakorlatokat egyéni és csoportos keretek között elvégezné a gyerekekkel. Reményeim szerint egy hónapon belül beindul a csoportos TSMT terápia Százhalombattán is.

- Milyen változások várhatók a terápia hatására?

- Jól látható javulás következik be a viselkedés, a ritmusérzék, az aktivitás és a figyelem terén. Javul a testvázlat, a térbeli tájékozódás, fejlődnek a megértési és tanulási folyamatok, azaz könnyebben teljesít majd a gyermek az iskolában. Tudom, hogy a fejlesztés sok energiát követel a résztvevőktől, de megéri, mert utána a gyerekek könnyebb, boldogabb, sikeresebb életet élhetnek.