A magyar nők gyönyörűek! Ezt az adottságot már a külföldiek is szinte hungarikumnak tekintik. A francia nők meg karriert csinálnak – legalábbis Mireille Guiliano sikerkönyve szerint. Ha ötvözzük természet adta szépségünket a sikeres üzletasszony könyvbéli tanácsaival, talán lepipálhatjuk párizsi nőtársainkat is.
Sokunkból hiányzik az önbizalom, a magabiztosság, pánikolunk az anyagi kockázatok miatt. Bezárjuk magunkat az állásunkba, és egy olyan életstílusba, ami nagyban különbözik attól, amiről álmodtunk, és amit képesek lennénk elérni. Pedig az élet nem főpróba, hogy azután az előadáson majd javíthassuk hibáinkat, leküzdjük gyengeségeinket. Ebben az egy életünkben kell megtalálnunk a karrierünk és a magánéletünk egyensúlyát, ebben kell jól éreznünk magunkat, a legtökéletesebb formánkat hozni a munkahelyen és családi légkörben is. 

Ehhez a feladathoz ad segítséget Mireille Guiliano: A francia nők karriert csinálnak című könyvében. Az üzletasszony szóvivőként került a Veuve Clicquot pezsgőüzem felső vezetésébe, ahol rövid idő alatt luxuscikké tette a francia pezsgőt. Saját bevallása szerint nem volt szüksége világmegváltó ötletekre. Néhány fortéllyal - amiben a nők nem szenvednek hiányt - teljes életet tudott és tud élni.

Mireille praktikákat árul el a saját érdeklődési körünk feltérképezéséhez, az egyensúlyteremtés képességéről a munka és magánélet között, és arról is, hogy miként lehet megbirkózni a mindennapi stresszel. Olvashatunk még a könyvben pletykálkodásról, pénzről, szexről és romantikáról, illetve a "köszönöm" és a mosoly hatalmáról. A stílusos és szellemes olvasmányban könnyedén illeszti egymás mellé a szerző az apró részleteket és az általános érvényű következtetéseket. Eközben szem előtt tartja: érezzük jól magunkat, szálljunk szembe a kihívásokkal, jussunk előre, és élvezzük az élet minden pillanatát – ami ugye, manapság nem is olyan könnyű. "A leggyönyörűbb színt a szenvedély csalhatja egy nő arcára" - idézi Yves Saint Laurent, világhírű francia divattervezőt Mireille, majd megkérdezi: néztünk ma már tükörbe? Ugye, nem voltunk sápadtak! Máshol azt írja: "...van, amikor a lehetőség kopogtat be hozzánk, így jelenti: itt az idő!" Figyeljünk csak! Nem kopogtak?