A munkáltatóknak zajvédelmi szempontból is egészséges és biztonságos munkahelyi körülményeket kell biztosítaniuk a munkavállalók számára. Ehhez elengedhetetlen, hogy a munkaadó ismerje, megfelelően értékelje, elemezze a munkahelyi zajviszonyokat, és részletes kockázatértékelést végezzen.
Az Európai Parlament és Tanács 2003/10/EK irányelve a zajterheléssel járó munkavégzésre vonatkozó minimális egészségügyi és munkabiztonsági követelményekről szól. Az ebben meghatározott értékeknek megfelelően változik a hazai szabályozás, és módosul a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet is.
A jogszabály meghatározza a munkáltató kötelezettségeit: előírja a kockázatok felmérését, elkerülését, illetve csökkentését a megelőzés érdekében. A munkavállalók tájékoztatása és oktatása is nélkülözhetetlen, hogy a zajterhelésből származó ártalmakat elkerülhessük. Az előírások a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra és az őket foglalkoztató munkáltatókra vonatkoznak.
Az uniós irányelv – és ennek megfelelően a hazai szabályozás – három határértéket jelöl meg. Bizonyos preventív intézkedéseket már 80 decibel határértéknél (beavatkozási szint) életbe kell léptetni. (Néhány zajhatás erőssége: hangos beszéd 70-85 decibel, légkalapács 105 decibel, a fájdalomküszöb 130 decibel körüli.) Az eddig hatályos kötelező intézkedési határérték – 90 decibel – 85 decibelre csökken. A munkavállalók zajterhelése egyéni védőeszköz használata mellett sem lépheti túl a 87 decibel értéket.
A 80 decibel expozíciós értéket meghaladó zajterhelés esetén – ez az intézkedést igénylő alsó, úgynevezett prevenciós szint – a munkáltató köteles a munkavállalókat tájékoztatni a túllépésről, a lehetséges kockázatokról, és részükre, igény esetén, egyéni védőeszközt, továbbá a célzott munka-alkalmassági vizsgálat lehetőségét – beleértve a hallásvizsgálatot is – biztosítani. Fel kell tárni a túllépés okát, és a zajterhelés csökkentésének lehetőségeit. A 85 decibel értéket meghaladó zajterhelésnél a munkáltató köteles a terhelést műszaki zajcsökkentéssel minimalizálni, a munkahelyet megjelölni, s kötelezően előírni a védőeszköz használatát és a célzott munka-alkalmassági vizsgálatot.
Az Egészségügyi Minisztérium tavaly decemberben hozott rendelete 2006. február 15-én lép hatályba – olvasható a tárca sajtóközleményében.
A jogszabály meghatározza a munkáltató kötelezettségeit: előírja a kockázatok felmérését, elkerülését, illetve csökkentését a megelőzés érdekében. A munkavállalók tájékoztatása és oktatása is nélkülözhetetlen, hogy a zajterhelésből származó ártalmakat elkerülhessük. Az előírások a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra és az őket foglalkoztató munkáltatókra vonatkoznak.
Az uniós irányelv – és ennek megfelelően a hazai szabályozás – három határértéket jelöl meg. Bizonyos preventív intézkedéseket már 80 decibel határértéknél (beavatkozási szint) életbe kell léptetni. (Néhány zajhatás erőssége: hangos beszéd 70-85 decibel, légkalapács 105 decibel, a fájdalomküszöb 130 decibel körüli.) Az eddig hatályos kötelező intézkedési határérték – 90 decibel – 85 decibelre csökken. A munkavállalók zajterhelése egyéni védőeszköz használata mellett sem lépheti túl a 87 decibel értéket.
A 80 decibel expozíciós értéket meghaladó zajterhelés esetén – ez az intézkedést igénylő alsó, úgynevezett prevenciós szint – a munkáltató köteles a munkavállalókat tájékoztatni a túllépésről, a lehetséges kockázatokról, és részükre, igény esetén, egyéni védőeszközt, továbbá a célzott munka-alkalmassági vizsgálat lehetőségét – beleértve a hallásvizsgálatot is – biztosítani. Fel kell tárni a túllépés okát, és a zajterhelés csökkentésének lehetőségeit. A 85 decibel értéket meghaladó zajterhelésnél a munkáltató köteles a terhelést műszaki zajcsökkentéssel minimalizálni, a munkahelyet megjelölni, s kötelezően előírni a védőeszköz használatát és a célzott munka-alkalmassági vizsgálatot.
Az Egészségügyi Minisztérium tavaly decemberben hozott rendelete 2006. február 15-én lép hatályba – olvasható a tárca sajtóközleményében.
.jpg)
