Bár Magyarország már nincs közvetlenül veszélyeztetve, a megélhetés körülményei még nem javultak érezhetően. A növekedés azonban megindult, az ország külföldi gazdasági megítélése pozitív. Ezt köszönhetjük többek között a szokatlan, a bevett gyakorlattól eltérő, de eredményes gazdaságpolitikánknak – jegyezte meg Aradszki András, majd az alkotmányozási folyamatról röviden a következőket mondta. Nincs alkotmányozási kényszer, de itt az ideje egy XXI. századi alkotmány megalkotásának. Mintegy 920 ezer állampolgár küldte vissza a Nemzeti Konzultáció keretében, az alkotmányügyi bizottság által kiküldött kérdőíveket, azaz a kezdeményezés sikeres volt. A kiértékelés során bebizonyosodott, hogy a válaszadók túlnyomó többsége támogatja a tényleges életfogytiglan tartó büntetést. A polgárok nagy része egyetértett azzal is, hogy a közpénzek elköltésének szigorú felügyeletére van szükség.

A visszaküldött kérdőívek arról tanúskodnak, hogy a családi szavazati jog, vagyis a gyermekek választójoga nem nyerte el az állampolgárok túlnyomó többségének a tetszését. A képviselő véleménye azonban más: a gyermekek választójoga a jövőben mindenképpen alkalmazandó intézmény kell legyen, a jövő Magyarországának sorsa függ ettől, mert a társadalom jelenleg elöregedő. Több mint valószínű, hogy a családi szavazati jog bevezetését a parlamenti többség most nem fogja támogatni, de a kérdés napirenden marad, mert nemzeti létkérdés.

"Világos jövőképet adunk a magyaroknak, és a nemzet erejében bízunk – fogalmazott a képviselő. Köszönöm a jó Istennek, hogy megadatott nekem, hogy részt vegyek ebben az alkotmányozásban. Felemelő érzés, és remélem, hogy Magyarország javára válik."

Az országgyűlési képviselő beszámolt a kolontári katasztrófával foglalkozó albizottság üléséről is. A megtárgyalt szakértői jelentés szerint a katasztrófa alapvető oka az volt, hogy az üzemeltető nem tartotta be a feltételeket. "Sajnálatos módon Jávor Benedek (LMP) bizottsági elnök úgy nyilatkozott, hogy több felelős van (az Európai Unió, a magyar vezetők és az üzemeltető), mindenkin számon kell kérni a történteket. Ez nem kizárható, de még nem tartunk itt. Jelzem, hogy ez nem szakmai, hanem politikai megnyilvánulás volt, ami sajnos azt jelzi, hogy mégsem lehet más a politika!"

A képviselő kérdésre válaszolva elmondta, hogy a helyi iparűzési adók elosztásáról még nincs határozott elképzelés, de az biztos, hogy nem fogják egy tollvonással elvenni a településektől. Mérlegelni kell a helyi, magas szintű feladatokat (pl. az oktatás finanszírozását), amelyeknek végrehajtását nem befolyásolhatja az esetleges átcsoportosítás, a jelenlegi forma azonban nem igazságos. Utalva a választási kampányban már kifejtett véleményére elmondta, hogy igazságtalannak tartja, hogy egy sok vállalkozással rendelkező település aránytalanul több pénzzel gazdálkodhat, mint egy vállalkozásban szegény község, amely talán még az alapvető funkciók ellátását sem tudja biztosítani. Külön téma a megyei jogú városok kérdése. A témával kapcsolatban éles érdekérvényesítő küzdelem bontakozik ki – tájékoztatott -, a megoldás a feladatok átcsoportosításától is függ, vagyis attól, hogy miket vesz át az állam.