Tűz az áruházban

A rovat további hírei

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

1 hozzászólás

•  

  Kedves Károly! Nyilván meg lehet próbálni megmagyarázni azt, amit nem lehet, bár az eredmény kétes kimenetelű lesz. Nem kívánok én veled vitatkozni, de engedd meg, hogy elfogadjuk mindketten a GKI szakembereinek álláspontját. Íme, a témában született cikk:   GKI: Orbán téved, a társasági adó csökkentése nem elég   Egyes kormányzati vélemények szerint a társasági nyereségadó 2010. közepi csökkentése (a 10 százalékos kulcs érvényesülési határának 50 millió forintról 500 millió forintra emelése) megteremtette a pénzügyi fedezetet a bérek akkora emeléséhez, hogy az szja-szabályozás idei változása ellenére ne csökkenjen a dolgozók nettó keresete. Ez a feltételezés azonban téves – olvasható a GKI blogbejegyzésében.   "A 2009-es vállalati mérlegekből az becsülhető, hogy a társasági adó csökkentésének előnyeit 355 ezer cég eleve nem élvezte, mivel nincs 50 millió forintot meghaladó nyereségük. Az adóbevallást benyújtó vállalatok 98 százaléka, a foglalkoztatottak 71 százaléka ide tartozott. Ráadásul e körben a havi bruttó átlagbér csupán 98 ezer forint volt, tehát itt volt a legtöbb kedvezőtlenül érintett dolgozó, itt lett volna a leginkább szükség béremelésre és ahhoz többletforrásokra" – szögezik le az elemzők.   A GKI kiemeli, hogy 2009-ben bevallást benyújtó összesen 362 ezer cég közül csupán 5702 adózás előtti nyeresége esett 50 és 500 millió forint közé, tehát ennyit érintett viszonylag pozitívan a változás. Ebben a körben a vállalati átlagos statisztikai létszám 15 százalékát foglalkoztatták, tehát legfeljebb ezek számára képződhetett béremelési fedezet a kedvezményes társaságiadó-kulcs kiterjesztésével. Az e csoportba tartozó társaságok adózás előtti nyeresége alapján a 19 százalék helyett 10 százalékos kulccsal számolt társasági adókötelezettség révén elért éves adómegtakarítás 68 milliárd forint, ez személyi ráfordításaik 5,4 százaléka. Ez az összeg az érintett körben valóban fedezetet nyújthatott volna az alacsonyabb keresetű dolgozók bérének emelésére. Csakhogy a vállalatok nem a számviteli szabályok szerint kiszámolt adózás előtti nyereség után adóznak, hanem az adóalap után – áll az elemzésben.   A GKI szerint ezt pedig számos tétel módosítja. A 2009. évi társasági adóbevallás 100 oldalas kitöltési útmutatója a 45.-től a 66. oldalig sorolja az adóalapot csökkentő, a 66.-tól pedig a 74. oldalig pedig a növelő tételeket és elszámolási szabályaikat. A legfontosabb tétel az előző években elhatárolt veszteség levonása az adott évi nyereségből, amit a 2009. évi válság nyomán feltehetőleg számos cég érvényesített a 2010. évi adóbevallásában – teszik hozzá.   Az 50 és 500 millió forint közötti nyereséget bevalló vállalatok módosított adóalapja 2009-ben az adózás előtti nyereség 56 százaléka volt, s ennél – feltételezi a GKI – valószínűleg nem volt magasabb 2010-ben sem. Az erre az alapra becsült az adóváltozástól származó megtakarítás már csak a személyi ráfordítások 3 százalékát tette ki.   Mivel e méretkategóriában a dolgozók átlagos éves bére 227,5 ezer forint volt, a dolgozók nagyobb részét kedvezőtlenül érintette a szja változása. (Mint ismeretes, a gyermektelenek közül csak a közel 300 ezer forintos havi bruttó keresetet elérők nyertek a változásokkal.) Ha a vizsgált cégeknél mindenki éppen az átlagnak megfelelően keresne, akkor a nominális nettó kereset megőrzéséhez a bruttót 5,5 százalékkal 240 ezer forintra kellene emelni – írják a szakértők.   A számított adómegtakarítás azonban ennek csak mintegy a felére nyújtana fedezetet – húzzák alá, és megjegyzik, hogy a gyermeket nevelőket kedvezően érintette a családi adókedvezmény. Elvileg és gyakorlatilag is kérdéses azonban, hogy egy vállalatnál hogyan oldható meg a dolgozók elszámolható gyermekei számának függvényében differenciált béremelés.   Az említetteken túl további 802 cég nyeresége volt 500 millió forint felett, ezeknél szintén érvényesült a sávba eső nyereségrész utáni adócsökkenés, de ez a hatás viszonylag kisebb lehetett, mint a kisebb nyereségű cégek körében volt. Ugyanakkor az 500 millió forint feletti nyereségű cégeknél olyan magas volt az átlagbér, hogy a dolgozók kis részét érinthette negatívan az szja-szabályok változása, vagyis e cégek valószínűleg komolyabb nehézségek nélkül meg tudták valósítani saját bérpolitikájukat – zárul az elemzés. Weller János