Az Artizánok: Forgács Zsuzsa Bruria (Talált nő), Gordon Agáta (Kecskerúzs) és Bódis Kriszta (Kemény vaj).
Az Artizánok: kortárs, magyar írók és nők, tele ötlettel és tettvággyal, akik megnyitották az Éjszakai Állatkertet. A hasonlat Bán Zsófia azonos című novellájából származik. „… az éjszakai állatkertben lenyűgöző mozgalmassággal zajlik az élet, mindenki jön-megy, érintkezik, eszik, szerelmeskedik, fürdik, szomszédol – egyszóval él.” A 33 írónő elszabadítja, megmutatja a nappalra leláncolt szenvedélyeket és a bezárt vágyakat. Apró, ám lényeges részletekről olvashatunk összesen 56 írásban, melyek mindegyike más és más tempójú és sűrűségű, szerzőjének temperamentuma szerint. S mindegyik közös abban, hogy szerzőik érzékenyek, érzékiek és nők. Egyes írások az Artizánok (és a Jonathan Miller Kiadó) kérésére születtek, de Bánki Éva például készülő regényéből (Saját szoba) kölcsönzött egy már megírt részletet az antológiába. Harmos Ilona, Kosztolányi Dezső felesége „Írófeleségek” című írásában úgy ír (többek között) Csinszkáról, mintha a mai napig egy pultnál múlatnák az időt, míg férjeik egyengetik a magyar irodalom útját. A történetek hol megestek, hol a képzelet szülte őket, máshol pedig kideríthetetlen, hogy melyik oldalon állnak. Radics Viktoria harci történeteiben áhítat és erőszak lebeg a szépen gördített szavak fölött. Bódis Kriszta - az egyik Artizán - írásaiból zúdul a sodró lendület, a borzongató szenvedély, mindaz, ami napjaink egyik legaktívabb írónőjévé teszi őt. Az Éjszakai Állatkert, a „Kitakart Psyché” sorozat első kötete, a női szemléletváltás jegyében „nagy merítés a vágyról, szenvedélyről, intimitásról, testiségről, szerelemről és erőszakról”.
