A bíróságokon kezelőirodák működnek, ahol - mind büntető mind polgári jogi ügyekben – személyesen nyújthatjuk be keresetleveleinket és egyéb beadványainkat. Javasolt előzőleg telefonon tájékozódni, hogy milyen értékű illetékbélyeget vigyünk magunkkal.
A bíróságok kezelőirodáján a folyamatban lévő ügyekben – érintettségünk igazolását követően – okiratmásolatokat kérhetünk, betekinthetünk az iratokba és azokról feljegyzést készíthetünk. A bírákkal azonban sem a bírósági ügyfélfogadási időben, sem telefonon nem beszélhetünk, amely szabályozás a bírák függetlenségének megőrzését szolgálja.
Amennyiben nincsen ügyvédünk, de bármely, bírósági hatáskörbe tartozó ügyben keresetlevelet vagy egyéb beadványt szeretnénk intézni az illetékes bírósághoz, a keresetünket vagy egyéb kérelmünket jegyzőkönyve mondhatjuk az úgynevezett panasznapon. Ez a nap általában minden bíróságon a hét valamelyik munkanapjára esik. A panasznap az eljárást megindító, vagy folyamatban lévő eljárásban előterjesztendő bejelentések és kérelmek jegyzőkönyvbe foglalására és az ügyfelek tájékoztatására szolgál.
A panasznapon a bíróság elnöke által kijelölt bírósági dolgozók – titkárok, ügyintézők, fogalmazók – látják el az ügyfelek igényeit. Szakszerű tájékoztatást adnak, és ha az ügyfél igényli, keresetlevelet vagy egyéb beadványt szerkesztenek számára, amely tartalmilag és formailag is megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek. A gyors és szakszerű szolgáltatás érdekében fontos, hogy az ügyfél a kérelmét lényegre törően, határozottan és egyértelműen adja elő. Célszerű a panasznap felkeresése előtt jól átgondolni, mit szeretnénk jegyzőkönyveztetni, hogy az esetleges kérdésekre határozott és pontos választ adhassunk. Vigyük magunkkal az üggyel kapcsolatos összes okiratot, főképp azokat, amelyek bizonyítékként támaszthatják alá kérelmünket.
A panasznapon az ügyfelet fogadó bírósági dolgozó meghallgatja az ügyfél által előadott jogi problémát, az elődadottakkal és az ügyfél kérelmével összefüggésben kérdéseket tesz fel, és jegyzőkönyvbe foglalja a tényállást, valamint az ügyfél kérelmét. Ez – az egyes ügyek bonyolultságától függően - akár fél órát, de ha nem készülünk fel a meghallgatásra kellően, ennél jelentősen több időt is igénybe vehet.
Az ügyfelek kérelmének szakember általi jegyzőkönyvbe foglalása vagy a vonatkozó jogi tájékoztatás nyújtása semmiképpen sem jelenti, hogy a bírósági dolgozó jogi véleményt nyilvánítana az adott ügyről vagy a kérelmet bármely módon elbírálná.
A bíróság fentieken túlmenően nem foglalkozik egyéb segítségnyújtással, tehát nem ír például felszólító levelet vagy a hatóságokhoz benyújtandó/benyújtható panaszok jegyzőkönyvezését sem végzi el.
A bírósági eljárások kezdeményezői a bíróság munkájának honorálásaként eljárási illetéket kell, hogy fizessenek. Ezt a pert megindító keresetlevélen illetékbélyeggel kell leróni. A legtöbb polgári eljárás illetékköteles. (Az illeték mértékéről, az illetékmentességről és egyéb költségkedvezményekről egy következő írásomban tájékoztatom Önöket.) Ha a panasznapon megszerkesztett keresetlevelet még annak megszerkesztése napján szeretné a bíróságra benyújtani, vagy megfelelő értékű illetékbélyeget vagy már kitöltött költségmentességi nyomtatványt kell magával vinnie. Illetékbélyeghez a postahivatalokban, az említett nyomtatványhoz pedig az interneten vagy a bírósági kezelőirodán juthat hozzá. Ennek hiányában a bíró hiánypótlási eljárásban fogja a pert kezdeményező személyt/felperest felszólítni a szükséges mértékű illeték megfizetésére, amely elintézéséig a perben nincs előrelépés, vagy ennek elmulasztása esetén (illetőleg a kedvezmények igénybevételének megfelelő okiratokkal való alátámasztása hiányában) a per tulajdonképpen nem is kezdődik el.
Várom további kérdéseiket, észrevételeiket a pavikadr@t-online.hu e-mail címemre, vagy a +36-30-85-77-560-s telefonszámomra.
Dr. Patakfalvi-Vigh Katalin ügyvéd
.jpg)
