A közel kétmilliós Curitibaban erős és egészséges közösség munkálkodik a kulturális, gazdasági és társadalmi szempontból is egységes fejlődésen. Az önkormányzat olyan "mesterterv" mentén gondolkodik, amely hosszú távon integrálja a stratégiai erőforrásokat, újításokat, egységként kezeli az egész várost, annak minden adottságával. Úgy elégíti ki a megnövekedett termelési és fogyasztási igényeket, hogy közben képes ellensúlyozni a káros következményeket.

A hatvanas években a lakosság attól tartott, hogy a megnövekedett népsűrűség drasztikus változást okozhat a város karakterében. 1964-ben az új koncepciót Jaime Lerner építész dolgozta ki, aki később a város polgármestere lett. Fejlesztési elképzelésében a belváros forgalomcsökkentését, a történelmi városnegyed megőrzését, valamint a kényelmes és megfizethető tömegközlekedést tűzte zászlajára. A közlekedési rendszer központja két egyirányú főútvonal, amik kisebb kétsávos utcákat ölelnek körbe. A lakosság 85 százaléka az úgynevezett "bicsuklós" expressz-buszokat használja, amik hasonlóak az általunk is ismert típusokhoz, de kettő helyett három részből állnak. A gépkocsiforgalom 30 százalék alá csökkent és Brazíliában Curitibaban a legalacsonyabb a légszennyezés.

A város nagy figyelmet fordít a zöldterületek megőrzésére és karbantartására is. A belvízzel fenyegetett területeken elbontották az épületeket, helyettük parkokat alakítottak ki, bennük tavakkal. A városlakók 1,5 millió fát ültettek az utcák mentén. Az egy főre jutó zöldterület 51,5 négyzetméter. Londonban ez az érték 40, Budapesten 10, azon belül Erzsébetvárosban mindössze 0,3 négyzetméter!

A város szegényebb negyedeiben élők, ha leadják az összegyűjtött szemetet, cserébe buszjegyeket és élelmiszert, a gyerekek csokoládét, játékokat, iskolai ellátást kapnak. "A szemét nem szemét" programmal kivédhető a korábbi gyakorlat, amikor a hulladékot egyszerűen a folyóba szórták. Jelenleg a város szemetének 70 százaléka kerül újrahasznosításra.

Nyitott oktatási központokban könyvtárak, internet-hozzáférés és különböző kurzusok állnak a városlakók rendelkezésére, ahol szakmákat, környezetvédelmet tanulhatnak kedvező tandíjért. A forgalomból kiszuperált buszokban mozgóiskolákat, irodákat alakítottak ki.

A városi program kiterjed Curitiba környékére is. A régióban élők életminőségének javítása érdekében vállalkozói inkubátorházak segítik a kisvállalkozások megtelepedését, amik munkahelyet és szakképzést biztosítanak a munkanélkülieknek. Eddig körülbelül tizenötezer új munkalehetőség létesült, és legalább még ennyit remélnek a közeljövőben.

A Globe-díjra négy kategóriában – kutatás, innováció, város és fenntarthatósági jelentés – lehet pályázni február 4-ig. Az idei legjobbak május 12-én ünnepélyes gála keretében, a stockholmi Skandináv Múzeumban vehetik át a magas rangú elismerést.