Az ünneplők felvételről meghallgatták Nagy Imre november 4-i rádióbeszédét és Dusa Lajos, Végtelen kötél című versét Dinnyés József feldolgozásában. Miskei István, a Halmok kör elnöke felolvasta Füst Milán, Zokogni szeretnék című művét.

Dr. Aradszki András, Fidesz MPSZ választókerületi elnök felidézte azt a tragikus novemberi hajnalt, amikor a szovjet hadsereg páncélosai földbe tiporták a forradalmat. Kétszázezer honfitársunk menekült külföldre, harmincötezer forradalmárt vontak eljárás alá azok a nemzetárulók, akik előbújtak a pincéből, pufajkát és géppisztolyt kaptak szovjet elvtársaiktól, majd elindultak letartóztatni, megtorolni - fogalmazott. Kádár János, Apró Antal, és Dögei Imre terrorlegényei száz szám juttatták bitóra hőseinket, vagy ítélték ezer szám súlyos börtönbüntetésre. Ártatlan emberek tízezreit bocsátották el állásából és bélyegezték meg gyermekeikkel együtt - mondta. Azt is kifejtette, miért van az, hogy nem ér össze a polgári- és a baloldal lelke, vagyis nem tudnak egységes nemzetben gondolkodni. Meglátása szerint azért, mert az új baloldal saját örökségének tekinti 1956. október 23-át éppúgy, mint november 4-ét. Mert eszükben sincs közösséget vállalni, mondjuk, Kéthly Anna vagy Rácz Sándor szellemi hagyatékával, a szociáldemokrata értékrend egykori képviselőivel. Mert a régi és az új baloldal ma is „egy asztalnál ül, és ugyanazt az örökséget vállalja, amit pufajkás elődeik, akik később párt- és KISZ funkcionáriusok lettek”. A múlt bevallását pedig korábban, úgy tizenöt évvel ezelőtt kellett volna elkezdeni – mondta Aradszki András.
A beszéd után Lengyák Brigitta elmondta Íjjas Antal, Elesett hőseinkért című versét, majd a Szózat eléneklésével lezárult a megemlékezés.