A környezeti nevelés fontossága ma már egyre többek előtt ismert. Persze, ezt sem lehet elég korán elkezdeni. Jó esetben az első lépésekre már a családban sor kerül – ha nem is környezetvédelmi megfontolásból, de gazdaságiból mindenképpen egyre többen figyelmeztetik a gyerekeiket, hogy zárják el a csapot és kapcsolják le a lámpát maguk után.

Ahogy nőnek a gyerekek, úgy gazdagodnak a világról szerzett ismereteik, és úgy válhatnak egyre több tevékenység aktív résztvevőivé.

Az óvodában a környezeti nevelés "játszani hív", hiszen az óvodás életkori sajátossága, hogy játszik, és a körülötte lévő világgal így ismerkedik. A csoportszobákban megjelennek a kis természetdarabkák: ősszel színes falevelek, termések gyűlnek a polcokon, télen magvak csíráznak az ablakpárkányon. A játékba észrevétlenül olvad bele a "munka" is, a falevelek összegereblyézése, a madáretetés, a viráglocsolás a gyerekek mindennapi tevékenységéhez tartozik. Természetessé vált a szelektív hulladékgyűjtés, ennek elsajátítását munkafüzetek és társasjáték is segíti. A gyerekek rendszeresen vesznek részt kirándulásokon, amelyek során megtanulhatják az időjárásnak, a terepnek megfelelő öltözködést, a csalán, a rovarok, az égető napsütés elleni védekezést.

A sok játékban, munkában néha érdemes megpihenni, végiggondolni, összegezni az eddigi tapasztalatokat. Erre jó alkalom volt a Környezetvédelmi kiállítás, amelyen a gyerekek megmutathatták és összegyűjthették mindazt, amit már tudnak a környezetükről, és amit annak megóvásáért tesznek. Az alkotásokat nézegetve a látogatónak az az érzése támadt, hogy a minket körülvevő világ tényleg olyan, amilyennek a gyerekek látják: egyszeri és megismételhetetlen csoda.

Tóth Éva Anna, szülő