A szárnyasok közötti járvány terjedése a gazdaságra, pontosabban az állattenyésztésre jelent igazi veszélyt, mivel ki kellene irtani a veszélyeztetett állományt, ha hazánkba is bejutna a fertőzés.
Magyarországon harmincöt éve nem fordult elő ilyen betegség. Ha felfedeznék, azonnali hatállyal lokalizálnák, és megszüntetnék a terjedését. Ha ennek ellenére fertőzött állat kerülne a vágóhídra, az ottani húsvizsgálat akadályozná meg a kereskedelembe kerülését. Ha mindez nem lenne elég a média által elültetett félelmeink leküzdéséhez, segíthet egy kissé bizarr, ám meggyőző érv az állatorvosoktól: megehetnénk egy madárinfluenzás csirkét akár nyersen, akkor sem kapnánk el a fertőzést.

Emberi megbetegedés csak akkor fordulhat elő, ha az állati vírus humán vírussal kombinálódik, tehát például olyan esetben, ha egy influenzás beteg védőfelszerelés nélkül dolgozik nagyobb fertőzött állatállománnyal. Így előfordulhat, hogy a tollaktól vagy a fertőzött alomtól megfertőződik, más embernek viszont nem adhatja át ezt a fertőzést. Százhúsz betegből hatvanegynéhányan haltak meg ilyen módon Ázsiában, ahol az emberiség egyharmada él. Ezek a számok is azt jelzik, hogy az emberekre nem jelent igazi veszélyt ez a vírus.
A madárinfluenza terjedésének gazdasági veszélyeztet minket, hiszen ha elindul a hazai állomány fertőződése, előfordulhat, hogy a nagy részét le kell ölni. Hasonlóan ahhoz, ami néhány éve Angliában történt a száj- és körömfájás járvány idején. Néhány emberi megbetegedésre ennek kapcsán sor került, de ezeknek a száma elenyésző volt.
A kormány legfontosabb teendője most az, hogy minden eszközzel megakadályozza a baromfi illetve minden abból származó élelmiszer behozatalát azokról a területekről, ahol a betegség már kialakult. Mivel a költöző madarak észak-déli irányban vándorolnak, természetes úton nem kerülhet be az országba a vírus.

A WHO eljuttatott különböző madárinfluenza vírustörzseket minden országba, így hazánkba is. Ezek ellen kellett vakcinát gyártani, amivel az érintett tárcák vezetői – érdekes médiaeseményként – beoltatták magukat. Mivel a vírusok állandóan változnak, kérdéses, hogy ez a vakcina pontosan mi ellen is véd. Az állatállomány oltása nem megoldás a járvány megelőzésére, mert így az ellenőrizhetetlenné válna, nem lehetne ugyanis megállapítani, hogy melyik állat esett át a fertőzésen a vakcinázás következtében, és melyik kapta meg azt természetes úton.
Hogy a lakosságnak van-e különleges teendője a madárinfluenzával kapcsolatban? Részesítse előnyben a magyar, illetve a nem fertőzött területről származó baromfit, és értesítse a hatóságot, ha esetleg nagyobb állati pusztulást tapasztal – mondja az állatorvos.