Kedves Attila!
A Hírtükör Online oldalán egy hónappal ezelőtt közölt, nekem címzett dörgedelmedre nem akartam ugyan válaszolni, de ma, augusztus 29-én, amikor a temető bejáratánál a rólad készült (a temető bejáratához nem illő!) plakáttal találkoztam, úgy gondoltam, mégsem hagyom szó nélkül kemény megjegyzéseidet. Mindenekelőtt elnézésedet kérem a tegező formáért, de miután kettőnk kapcsolatában ez az elfogadott megszólítási forma, ettől nem akartam eltérni. Egyébiránt, nem haragszom az általad használt magázó/önöző formáért. Csupán egy megjegyzést engedj meg: megszólításnál az "úr" nagy kezdőbetűvel írandó (akkor is, ha az illető kicsi úr ).
Jogos a helyreigazításod, tévedtem, amikor az MSZP frakcióvezetőjének tituláltalak (ha nem voltál az, még lehetsz!), és akkor is, amikor a budapestieket ingyenesen utaztatni szándékozó Horváth Csabát Molnár Csabának kereszteltem. Apropó, Horváth Csaba. Azt mondja tegnap, augusztus 29-én a nagy ingyen utaztató, hogy nem akar Budapesten sem barna, sem fekete ingeseket látni. Feltételezem, hogy emelkedett hevületének tudható be, hogy a vörös ingesekről megfeledkezett. Nagy kár, mert a kommunistát és a fasisztát legfeljebb az ingük színe különbözteti meg. A kis kitérő után térjünk vissza közös témánkhoz.
Szememre veted, hogy " .... a több ezer százhalombattait súlyosan érintő témában ( devizahitelesekről van szó ) az általad nyújtott segítő kezet letörni igyek-szem. Pártpolitikát keverek oda, ahol annak semmi keresnivalója." Jó nagyot csúsztattál! Tudniillik az a tény, hogy az általad is támogatott ötlet a választási kampány témája, az maga a politika. Az, az állítás pedig, hogy a kormány tehetetlen, stb., s hogy nem oldja meg a devizahitelesek súlyos problémáit, nem igaz. Amikor az előző kormányok idején kilakoltatták a törleszteni nem tudó embereket, nem voltak ötleteid, hangodat sem hallattad. Most, amikor az Orbán-kormány leállította a kilakoltatásokat és napirendre tűzte a törlesztési összegek csökkentését (lásd: deviza középárfolyam alkalmazása), ezeket az intézkedéseket tehetetlenségnek minősíted. A Hírtükör július 29-i számában azt nyilatkoztátok, hogy a szocialisták tapasztalatai szerint városunkban mintegy negyven devizahiteles család veszélyeztetett, a nekem címzett leveledben már több ezer százhalombattairól írsz. Remélem, legközelebb nem fogsz kétezerről írni.
A MOL-részvények ügyét röviden elintézed azzal a megjegyzéssel, hogy a rész-vények elkótyavetyélése idején nem te, hanem én voltam képviselő. Ez így mellébeszélés, kedves Attila! A részvények eladásával kapcsolatos helytelenítő álláspontomat a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tartalmazzák. Sajnos, a részvények eladását indokolatlannak és megalapozatlannak ítélő álláspontommal magamra maradtam. Akik viszont lelkesen helyeselték a MOL-részvények postabanki részvényekre cserélését, majd a maradék részvények teljesen értelmetlen eladását, azóta sem álltak a választók elé önkritikusan bevallva: sok-sok milliárd forintban mérhető súlyos hibát követtem el, visszaéltem a választók bizalmával. Ehelyett azzal kábítják a lakosságot, hogy mennyi odaadással képviselik érdekeiket, csakis az ő érdekeiket, s hogy erre a feladatra kizárólag ők az alkalmasok. Hát, én ezt nem is vitatom!
A MOL-részvényekkel kapcsolatos gondatlan vagyonkezelés módját, következményeit képviselőként te is megismerted a 48/2003.(II.27.) Ök.sz. határozattal létrehozott munkacsoport 10-675/2003. szám alatt iktatott jelentéséből. Nem kellene ezeket képmutató módon figyelmen kívül hagyni. És azt sem, hogy a maradék MOL-részvényeket a te egyetértéseddel – az egyik bróker cég figyelmeztetése ellenére - az árfolyam növekedés előtt adta el az önkormányzat. A meggondolatlan (vagy meggondolt?) kótyavetye ára mintegy 4 milliárd forint! Ezt is büszkén vállalod?
Végül megjegyzed, hogy akkor is segíteni fogod az elesett és bajba került bat-taiakat, ha ez nekem és a mögöttem álló szervezeteknek nem tetszik. Olyan kijelentés ellen hadakozol, amit senki nem mondott. El kellene hagyni már ezt a gyurcsányi stílust!
Üdvözlettel, Balla Károly
