A szárnyas influenza a madarak fertőző betegsége, amelyet az influenza „A” vírus különböző alaptípusai okoznak. A betegséget először több mint 100 évvel ezelőtt Olaszországban írták le, ma már világszerte elterjedt, az Uralt nyugatra elhagyva, Európába lépett.
Az influenza vírusnak 15 féle olyan altípusa ismert, amely az emberen kívül madarakat is megbetegít. A szárnyas influenza vírusok természetes rezervioirjai (hordozói) a vándorló víziszárnyasok, legfőképpen a vadkacsák. A víziszárnyasok amíg a fertőzéssel szemben ellenállók, addig a háziszárnyasok, beleértve a csirkéket és pulykákat is, különösen fogékonyak a fertőzésre.
A szárnyas influenza vírusok általában a sertéseken és madarakon kívül más fajokat nem fertőznek meg.
A szárnyas influenza vírussal történt első igazolt emberi fertőzést 1997-ben Honkongban írták le, ahol a H5N1 törzs 18 ember megbetegedését, közülük 6 halálát okozta. A fertőzés forrása élő, fertőzött baromfi volt. A H5N1 altípussal később is fordultak elő megbetegedések, 2003. februárjában Hongkongban, majd 2004. januárjában Vietnámban igazoltak laboratóriumi vizsgálatokkal újabb, H5N1 altípus által okozott megbetegedést.
A szárnyas influenza vírusok közül a H5N1 azért kelt különös aggodalmat, mert genetikai állományában gyorsan következnek be változások, és hajlamos magába idegen géneket beépíteni. Ezen kívül emberben is súlyos megbetegedést okoz. A fertőzést túlélő madarak váladékaikkal, ill. székletükkel legalább 10 napig ürítik a vírust.
Az elmúlt napokban Romániában történt állati (kacsák) megbetegedések vírus azonosítása folyamatban van. Az ezzel kapcsolatos teendők az állat-egészségügy hatáskörébe tartoznak. A romániai események humán vonatkozású intézkedéseket jelenleg nem igényelnek – tájékoztatott az ÁNTSZ.
A szárnyas influenza vírusok általában a sertéseken és madarakon kívül más fajokat nem fertőznek meg.
A szárnyas influenza vírussal történt első igazolt emberi fertőzést 1997-ben Honkongban írták le, ahol a H5N1 törzs 18 ember megbetegedését, közülük 6 halálát okozta. A fertőzés forrása élő, fertőzött baromfi volt. A H5N1 altípussal később is fordultak elő megbetegedések, 2003. februárjában Hongkongban, majd 2004. januárjában Vietnámban igazoltak laboratóriumi vizsgálatokkal újabb, H5N1 altípus által okozott megbetegedést.
A szárnyas influenza vírusok közül a H5N1 azért kelt különös aggodalmat, mert genetikai állományában gyorsan következnek be változások, és hajlamos magába idegen géneket beépíteni. Ezen kívül emberben is súlyos megbetegedést okoz. A fertőzést túlélő madarak váladékaikkal, ill. székletükkel legalább 10 napig ürítik a vírust.
Az elmúlt napokban Romániában történt állati (kacsák) megbetegedések vírus azonosítása folyamatban van. Az ezzel kapcsolatos teendők az állat-egészségügy hatáskörébe tartoznak. A romániai események humán vonatkozású intézkedéseket jelenleg nem igényelnek – tájékoztatott az ÁNTSZ.
