Az európai gyakorlat szerint a nyári időszámítás kezdete március utolsó vasárnapja, így ebben az évben március 28-án hajnali két órakor három órára állítjuk át az időmérőket.
Az alternatív időszámítás ötlete amerikai eredetű, ott vezették be 1916-ban, és hamarosan több európai állam, így Magyarország is átvette, de az első világháború végétől 1941-ig hazánkban nem alkalmazták. Azt követően hol átállították az órákat, hol nem, de 1980 óta folyamatos a nyári és a téli időszámítás váltakozása.
Érdekesség, hogy míg Európában általános az óraátállítás, a világ más részein más-más gyakorlatot alkalmaznak. Az Egyenlítő környezetében – ahol a nap hossza egész évben szinte változatlan – nem lenne értelme a változtatásnak. Kínában, Japánban, Ázsia nagy részén, Afrikában és Dél-Amerikában nincs átállás, emellett az USA több államában is az egész éves téli időszámítás van szokásban.
A számítógépek és mobiltelefonok automatikusan átállnak, hagyományos óráinkat kézzel kell átállítanunk. Az óraigazítás a tömegközlekedésben igényel nagyobb odafigyelést, elsősorban a nemzetközi járatokat érinti, amelyek az átállás időpontjában egy órát várakoznak azon az állomáson, ahol éppen tartózkodnak.
Az emberi szervezetet megviseli az átállás, a tapasztalatok szerint az óraigazítást követő hétfőn általában kialvatlanabbak vagyunk a szokásosnál, és ez veszélyes lehet. Az orvosok éppen ezért azt javasolják, hogy készüljünk fel az átállásra, azaz már napokkal előtte igyekezzünk kissé korábban kelni a szokásosnál, arra pedig ügyeljünk, hogy este időben térjünk nyugovóra. Biológiai óránk könnyebben szokik hozzá a korábbi keléshez, ha a lehető legtöbb időt töltjük a szabad levegőn, a napsütésben.
Március 28-án a vasárnapunk csak 23 órából áll majd, de megnyugtató, hogy ezt az elveszett időt októberben visszakapjuk, amikor visszatérünk a téli időszámításra.
.jpg)
