- A napelem áramot, pontosabban feszültséget termel. A másik, ránézésre hasonló tábla, a napkollektor meleg víz előállítására alkalmas. A napelemek által termelt feszültséget úgynevezett "inverter" alakítja át a háztartásban használatos váltófeszültséggé.

Apró napelemekkel, azaz fotoelektromos berendezésekkel lépten-nyomon találkozhatunk nyári estéken a családi házas övezetekben. A szerkezetek napközben a fény hatására áramot termel, elraktározza, sötétedéskor pedig bekapcsol a lámpájuk, és felhasználja azt.

A cég tavaly októberben szerelte fel a telephelyül szolgáló családi ház tetejére a tizennyolc napelemet. A cégvezető úgy tudja, ilyen formában más még nem alkalmazza a technológiát a környéken. A rendszer tulajdonképpen egy kis erőmű. Az általa termelt többletáramot az áramszolgáltató veszi meg.

Kellő méretű és mennyiségű napelem még a kevésbé napos téli hónapokban is megtermeli egy átlagos háztartás áramszükségletét. Az első igazán szikrázó tavaszi délelőttön, a számítógépes programon futó számok tanúsága szerint 25 kWh volt a megtermelt árammennyiség. Egy átlagos háztartásnak körülbelül 5-10 kWh a napi szükséglete. Az első nekirugaszkodásra költséges beruházás körülbelül 7-8 év alatt térül meg, attól kezdve viszont csak hasznot hoz a tulajdonos számára. Emellett némi elégedett örömöt és biztonságérzetet, hogy mástól nem függő, mindig megújuló energiát hasznosít a környezetre ártalmatlan módon.

A tulajdonos villamossági szakembertől azt is megtudtuk, hogy a háztartásban a világítás fogyasztja a legkevesebb áramot, sokkal lényegesebb a különböző gépek, berendezések fogyasztása. Véleménye szerint a kompakt fényforrásokat hamarosan felváltja a led-világítás.

... és a Föld

Szintén Dunafüreden találtunk rá az eddigi leginkább környezettudatosan gépesített lakóházra, Valkusz Pál és családja otthonára. A házigazda körbevezet, hogy lássam mind a négy napkollektort: kettőt-kettőt a keleti és a déli oldalon. Automatika érzékeli a felkelő, majd továbbvándorló Napot és vezérli a rendszert, hogy mikor, melyik működjön. A kora délutáni tavaszi napsütésben a 300 literes tartályban 55 C°-osra melegített, úgynevezett használati meleg víz vár fürdésre, mosogatásra, főzésre. Emellett a kollektorok a ház fűtésére is rásegítenek, bár ez elsősorban a hőszivattyú feladata. Abban az esetben, ha nem sütne a Nap, és valamilyen oknál fogva a hőszivattyú sem működne – kondenzációs kazán gondoskodik a feladatokról, ami 15 %-kal kevesebb gázfelhasználással működik, mint hasonló méretű és teljesítményű társai.
 

A ház eredetileg ’94-ben épült. Tulajdonosai eleve padlófűtésre rendezkedtek be, pedig akkor még nem tudták, hogy bő egy évtized múlva napkollektorral és hőszivattyúval fogják a lakást melegíteni, és míg a radiátoroknak 60-70 C°-os vízre van szükségük, a padlófűtésnek elég a 35-40 C° körüli is, hogy komfortos érzetet adjon.
 

- Már abban az időben, amikor a Dunai Finomítóban dolgoztam megkülönböztető figyelmet szenteltem a környezetvédelemnek. – Mondja a házigazda, a MOL Nyrt. Finomítás egykori igazgatója. – Az is jó érzéssel tölt el, hogy nyáron egyáltalán nem fogyasztunk gázt. Már a ház építésekor gondoltunk arra, hogy napkollektort is telepítsünk, de akkoriban még nem volt ennyire kiforrott a technológia, és hát a költségei is igen magasak voltak. Végül körülbelül hét éve szereltük fel az első, összesen két elemből állót, melyet csak a melegvíz ellátására használtunk. Négy éve váltottunk a mostani, magasabb hatásfokú rendszerre. Hőmérséklet érzékelők figyelik a napkollektorban a fagyálló folyadék és a tartályban a tárolt víz hőmérsékletét. Ha az előbbi 15 C°-kal magasabb, az automatika elindítja a keringető szivattyút és elkezdi felfűteni a rendszert.
 

A két éve kiépített hőszivattyúból mindössze egy kisebb hűtőnyi fémszekrény látható a felszínen. Ezzel szemben a föld alól két darab, száz méter mélyre fúrt cső közvetíti a Föld kifogyhatatlan energiáját.
 

Ezen a mélységi szinten már stabilan 11-12 C°-os hőmérséklet uralkodik. A hőszivattyú tulajdonképpen ezt az állandó "meleget" hasznosítja hasonlóan egy hűtőszekrényhez. Miközben hőt szivattyúz a környezetéből - a Földből - egyik oldalon hidegebbet, másik oldalon melegebbet termel, és sokkal nagyobb energiát, mint egy háztartási hűtőgép. A hidegebb oldalon keringő fagyálló folyadék melegszik aztán fel 100 méter mélységben. Végül, ugyanez a rendszer nyáron a lakás hűtésére is használható, jelentősen kevesebb energiát használva, mint egy légkondicionáló. A hőszivattyú "jósági foka", azaz a befektetett és kinyert energia aránya 1:4, azaz 1 kW energiaráfordításból 4 kW energiát képes előállítani. Ez az arány igaz a költségekre is. Az ELMŰ-nél létezik egy ún. geo-tarifa, ami kedvezményes áron szolgáltatja a hőszivattyúhoz szükséges áramot.
 

Hogy a körbejárt dunafüredi otthon még komfortosabb és még inkább energiatakarékos, környezettudatos legyen, a téglaépület még egy pluszszigetelést is kapott, 10 cm-es kőzetgyapotból.
 

A napkollektorok telepítéséhez viszonylag kisebb utánajárás szükséges. Százhalombattán nem egy cég foglalkozik telepítésükkel, komplett rendszerek kiépítésével. Ezzel szemben a hőszivattyú adminisztratív követelményei legalább félévnyi türelmet kívánnak. A sok-sok engedélyező hatóság között van például a Bányakapitányság is... Szerencsére erre a feladatra is található vállalkozó, aki a tervezéstől, az engedélyeztetésen át, a kivitelezésig vállalja hőszivattyú és a hozzá kapcsolódó egységek telepítését. Számítások szerint, ha egy új házat már eleve ezen rendszerek kiépítésével valósítanak meg 3–5 év alatt megtérül a ráfordított költség. Meglévők átalakításakor ez az idő meghaladja a 10 évet, ám az energiaárak növekedésével ez folyamatosan csökken. Államilag támogatott energetikai pályázat keretében utólag 30 % vissza is igényelhető a beruházás árából.
 

- Nem biztos, hogy pénzügyileg ez a legjobb befektetés, de amikor a megvalósításba belekezdtünk a fő szempont a család környezettudatossága volt. – Zárja a ház történetét Valkusz Pál, házigazda.